Feladat: 1959. évi Arany Dániel matematikaverseny 2. forduló haladók (speciális) 1. feladata Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1959/december, 161 - 162. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Negyedfokú (és arra visszavezethető) egyenletrendszerek, Negyedfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Arany Dániel
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1959/szeptember: 1959. évi Arany Dániel matematikaverseny 2. forduló haladók (speciális) 1. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás: Ha a kisebbik tényezőt x-szel jelöljük, akkor a másik tényező x+6, és a követelmény szerint

x4+(x+6)4=272.(1)
Szimmetrikusabbá válik azonban egyenletünk, ha a tényezők számtani közepét választjuk ismeretlennek. Ezt z-vel jelölve a két tényező z-3 és z+3, így
(z-3)4+(z+3)4=272,
és rendezve z páratlan kitevős hatványai kiesnek:
z4+54z2-55=0,
vagyis z2-ben másodfokú egyenletre jutunk. Ennek gyökei z1,22=1-ből z1=1 és z2=-1, a másik, z3,42=-55 gyökből z3 és z4-re nem kapunk valós értéket. A z1 gyökhöz tartozó tényezőpár -2 és +4, a z2-höz tartozó -4 és +2, a szorzat mindkét esetben -8, ez az egyetlen (valós) szám, amely feladatunk követelményeinek megfelelhet. Valóban (-2)4+44=(-4)4+24=272.
 

II. megoldás: Jelöljük a keresett számot n-nel, a feladat szerinti tényezőit x-szel és y-nal. Ekkor, feltéve, hogy x>y,
x-y=6,(2)
xy=n,(3)
x4-y4=272.(4)

Innen közvetlenül n-re is kaphatunk egyenletet, ha (3)-at és (4)-et x(-y)=-n, x4+(-y)4=272 alakban írva észrevesszük, hogy egyenleteink bal oldalán x és -y szimmetrikus függvényei állnak. Így (ugyanis várható, hogy a (2)-ből adódó
[x+(-y)]4=64=1296(5)
egyenlet bal oldalát, amely szintén szimmetrikus függvénye x és -y-nak, lehet úgy alakítani, hogy benne csak (2), (3) és (4) bal oldala szerepeljen. Valóban, kifejtés után
x4-4x3y+6x2y2-4xy3+y4-(x4+y4)-4(x-y)2xy-2(xy)2=1296,
tehát
272-462n-2n2=1296,n2+72n+512=0,
és innen n1=-8,n2=-64.
Minthogy azonban (2)-ről (5)-re áttérve nem ekvivalens átalakítást végeztünk, ki kell próbálnunk, hogy a kapott számok kielégítik-e a feladat feltételeit. Evégett meg kell határoznunk az x, y tényezőket is. Ezeket (2) és (3)-ból számíthatjuk ki. n1-gyel ugyanarra a két tényezőpárra jutunk, mint az I. megoldásban, n2-höz pedig nem tartozik (valós) tényezőpár, ezt tehát nem tekinthetjük megoldásnak.
 

Megjegyzés. A versenyzők többsége indokolatlanul feltételezte, hogy a tényezők egész számok, ezekre azután (1), ill. (4)-ben végzett próbálgatással rá is jutott. Volt, aki csak azt tételezte fel, hogy a tényezők racionálisak, és kimutatta, hogy (ebben az esetben) a tényezők egész számok, továbbá, hogy a feladat túlhatározott, amennyiben a (2) egyenlet felesleges, mert 272 csak egyféleképpen írható két egész szám negyedik hatványának összegeként. ‐ Ámde a feladat szerint sem a két tényezőnek, sem magának a keresett szorzatnak nem kell még racionálisnak sem lennie! Tekintsünk két ellenpéldát. (2) és (3)-at változatlanul hagyva legyen pl. a tényezők negyedik hatványainak összege a kitűzött feladattól eltérően: x4+y4=386; ekkor az előzőhöz hasonló számítással x=2+3,y=2-3, n=-7 adódik, tehát a keresett szám racionális, de a tényezők irracionálisok. Ha pedig (2) és (3)-at ismét meghagyva x4+y4=200, akkor x=748-27+3, y=748-27-3, n=748-36, tehát a tényezőkkel együtt a keresett szám is irracionális.