Feladat: 1959. évi Arany Dániel matematikaverseny 2. forduló kezdők (speciális) 2. feladata Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1959/november, 85 - 87. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Háromszögek szerkesztése, Beírt kör, Hozzáírt körök, Középponti és kerületi szögek, Egyenlő szárú háromszögek geometriája, Arany Dániel
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1959/szeptember: 1959. évi Arany Dániel matematikaverseny 2. forduló kezdők (speciális) 2. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás: Gondoljuk a feladatot megoldottnak, legyen a keresett háromszög ABC, ebben BC=a, BAC=α és ‐ O-val a beírt k kör középpontját jelölve AO=d az adott szakasz.

 
 

Legyenek továbbá k-nak az oldalakon levő érintési pontjai A', B', C' és sugara ϱ. Az OBC háromszögben
COB=180-OBC-OCB=180-β2-γ2=90+180-β-γ2=90+α2.
Eszerint O csak azon az i1, i2 körívpáron lehet, amelynek (B és C-től különböző) pontjaiból az adott BC szakasz a megszerkeszthető 90+α2 szögben látható. Másrészt megszerkeszthetjük OB'=ϱ-t, mert az AOB' derékszögű háromszög alakját a d átfogó és az α/2 hegyesszög meghatározza, ‐ és evvel még egy mértani helyet kapunk O-ra, ugyanis O csak a BC-től ϱ távolságban fekvő e1, e2 párhuzamos egyeneseken lehet.
Ezek alapján a szerkesztés a következő. Felvesszük a BC=a szakaszt és kijelöljük, hogy a háromszöget a BC egyenessel létrejött F1 és F2 félsíkok közül F1-en kívánjuk kapni. F1-en fekszik O is, elég lesz tehát az i1-et és e1-et megszerkesztenünk. CB-re a C csúcsban mindkét félsíkon felmásoljuk az α/2 szöget, a szárak g1, g2, megszerkesztjük BC-nek f felező merőlegesét, majd g2 és f-nek O' metszéspontja körül O'B=O'C sugárral megrajzoljuk i1-et. e1-et pedig úgy kapjuk, hogy g1-re C-ből felmérjük d-t, és ennek D végpontján át BC-vel párhuzamost húzunk. i1 és e1 közös pontja O, ennek vetülete BC-re A' és OA'=ϱ, ezek alapján megrajzoljuk a k kört. Most már az A csúcsot a B és C-ből k-hoz húzott második érintők metszéspontja adja. (Ezek céljára C', B'-t a B körül BA', ill. C körül CA' sugárral írt körrel metszhetjük ki.)
Szerkesztésünk helyes, mert a BCO' egyenlő szárú háromszög O'-nél levő szöge kétszerese α/2 pótszögének, azaz 180-α, ez egyben a O' középpont körül O'B sugárral írt kör F1-beli i1 ívéhez tartozó középponti szög. Így a kör F2-beli ívéhez 180+α nagyságú középponti szög tartozik, tehát a BOC kerületi szög ennek fele: 90+α/2. Most már a C'BC és B'CB szögek összege kétszerese az OBC és OCB szögek összegének, a BOC szög kiegészítő szögének, 90-α/2-nek, azaz 180-α-val egyenlő, tehát a szerkesztett érintők A-nál valóban α szöget zárnak be (az a szögük ekkora, amelynek terében a BC szakasz van). AO felezi az A-ból k-hoz húzott érintők szögét, ezért OAB'=α/2=DCB, továbbá D-nek BC-n levő vetületét D'-vel jelölve az AOB' és CDD' derékszögű háromszögekben OB'=OA'=DD', így e két háromszög egybevágó, tehát AO=CD=d.
A szerkesztés lépései O előkészítéséig egyértelműen végrehajthatók (α nyilván 0 és 180 közti szög, így fele hegyesszög). i1 és e1 közös pontjainak száma szerint O-ra 2, 1, 0 pontot kapunk, és ezekből ugyanennyi háromszöget, mert a további lépések ismét egyértelműek. Ha 2 megoldás adódik, ezek egybevágók, mert egymásnak f-re nézve tükrös párjai, így a feladatnak lényegében legfeljebb 1 megoldása van.
 

II. megoldás: Az adott α szög az a oldal látószöge az A csúcsból, ennek alapján ismert módon megszerkeszthetjük a keresett háromszög k* körülírt körét.
 
 

A BAC szög AO felezője k*-ot másodszor az A-t nem tartalmazó BC ívnek G felezőpontjában metszi, mert a kerületi szögek tétele szerint GBC=GAC=GAB=GCB=α/2, tehát a BCG háromszögben GB=GC, és e húrokhoz egyenlő ívek tartoznak. Másrészt CO felezi az ACB szöget, ezért az OCG háromszögben OCG=(γ+α)/2. Ekkora a COG szög is, mint az ACO háromszög külső szöge, tehát a COG háromszög egyenlő szárú: OG=CG. Így A-nak G-től való távolsága AG=AO+OG=d+CG.
Ezek alapján a szerkesztés a következő. k*-ban a BC-re merőleges átmérőnek az a végpontja G, ahonnan BC látószöge 180-α. (Ez is mutatja, hogy G azonos az I. megoldásban használt O'-vel.) A GC szakasznak C-n túli meghosszabbítására rámérjük d-t. A G körül d+CG sugárral leírt kör k*-ból kimetszi A-t. Aszerint, hogy a d+CG szakasz kisebb, ill. nagyobb k* átmérőjénél, ill. éppen egyenlő vele, 2, 0, ill. 1 megoldást kapunk. ‐ Szerkesztésünk helyessége bizonyításául csak azt kell megmutatnunk, hogy a kapott A pontot G-vel összekötő szakasznak A-tól d távolságra, azaz G-től CG távolságra fekvő O* pontja azonos az ABC háromszögbe írt kör középpontjával. Valóban, a CGO* háromszög egyenlő szárú, és benne CGO*=CBA=β, így O*CG=90-β/2, ennélfogva O*CB=O*CG-BCG=O*CG-α/2=90-(α+β)/2=γ/2, vagyis O*C felezi a C-nél fekvő szöget. Másrészt O* az A-nál fekvő szög felezőjén is rajta van, tehát O*=O.
 

III. megoldás: Az előbbi AOB' háromszöggel egybevágó háromszöget szerkesztve megkapjuk AB'-t, az A-ból k-hoz húzható érintőszakaszt. Erről ismeretes, hogy egyenlő s-a-val, ahol s a háromszög kerületének fele. Ebből (a szokásos jelölésekkel) b+c=2s-a=2(s-a)+a alapján előállíthatjuk az A csúcsból kiinduló oldalak összegét, ezzel pedig a feladatot visszavezettük a háromszögnek az a, b+c, α adathármasból való ismert szerkesztésére: az A* csúcsú α/2 szög egyik szárára felmérjük b+c-t, ennek B végpontjából a sugarú körívvel a másik szárból kimetsszük C-t, majd A*C felező merőlegesével az első szárból A-t.
 
 

A körívnek a szög szárával 2, 1, 0 közös pontja, egyszersmind ennyi megoldás van. Két metszéspont esetén mindkettő A*-nak ugyanazon oldalára esik (különben a>b+c volna), ezért A1 és A2 az A*B szakaszra esnek. Az így adódó A1BC1 és A2C2B háromszögek egybevágók. Ugyanis az A*C1A1 és A*C2A2 egyenlő szárú háromszögek külső szögeként C1A1B=C2A2B=α, másrészt A*C1A1=A*C2A2=α/2. C1BA1=ε jelöléssel BC1A1=180-α-ε, így C2C1B=180-(180-α-ε)-α/2=ε+α/2. Ámde a BC1C2 háromszög egyenlő szárú, ezért C1C2B=ε+α/2, tehát A2C2B=ε. Így a kérdéses háromszögek egy oldalban és két megfelelő szögben megegyeznek, valóban egybevágók.
 

IV. megoldás: α és d ismeretében megszerkeszthető O, k és α szárainak az érintési pontig terjedő szakasza: s-a. Ezzel egyúttal (s-a)+a=s is ismert, a csúcstól ekkora távolságban érinti α szárait az a oldalt kívülről érintő k1 hozzáírt kör, így ez is megszerkeszthető.
 
 

Most már k és k1 közös belső érintőinek az α szög szárai közé eső szakasza az a oldal.