A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: A betűzést az 1. ábra mutatja. 1. ábra Thales tétele miatt az ‐ és ezért mellékszöge, a is ‐ derékszög. A és szakaszok egyenlőek, mert -ből a körhöz húzott érintőszakaszok; ezért az háromszög egyenlő szárú, vagyis az alapon fekvő két (egy ívvel jelzett) szöge egyenlő. Ebből következik, hogy az háromszög két (két ívvel jelzett) szöge egyenlő, mert mindegyik az előbbi két szög egyikét -ra egészíti ki. Mivel egyenlő szögekkel szemben egyenlő oldalak vannak egy háromszögben, az háromszög egyenlő szárú. II. megoldás: Forgassuk el az derékszögű háromszöget az csúcs körül -kal úgy, hogy az oldala az egyenesre kerüljön (2. ábra). 2. ábra A háromszög oldala így -re kerül, a félkör középpontjából kiinduló sugár pedig a rá merőleges érintőre. Így kapjuk az háromszöget. Mivel merőleges az befogóra, az ennek -os elforgatásával keletkező -vel párhuzamos lesz. Az háromszög két oldala a félkör sugarával egyenlő, s így -nél és -nél levő két szöge egyenlő. De és párhuzamossága miatt ugyanekkora az szög is. Az háromszög -nél és -nél levő szögei tehát egyenlő nagyságúak, s így két oldala: és valóban egyenlő egymással.
III. megoldás: A és szögek egyenlőségét másképpen is beláthatjuk. A csúcsszöge (az húr és az -ben húzott érintő szöge) a kör ívén nyugvó kerületi szög (1. ábra). A szöggel egyenlő szög (merőleges szárú hegyesszögek) szintén az íven nyugvó kerületi szög. Így az ezzel a két szöggel egyenlő és szögek is egyenlők egymással. |
|