A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a és , a és , végül az és oldalak metszéspontját rendre , , -gyel (1. ábra). 1. ábra Ha az ábrát a kör középpontja körül -kal elforgatjuk úgy, hogy a pontba kerüljön, akkor a , , , , pontok rendre , , , pontok helyére kerülnek. Így pl. és metszéspontja, a és metszéspontjába -be megy át, és hasonlóan a és pontok a , ill. pontok helyére kerülnek. Így körüli -os elforgatás után az háromszög újra fedi eredeti helyzetét. Ez csak úgy lehetséges, hogy az háromszög szabályos, és körülírt körének középpontja szintén . Megjegyzések: 1.) A két háromszög adott elhelyezése mellett, ha az egyik háromszöget megbetűztük, a másikat még háromféleképpen betűzhetjük meg ugyanolyan körüljárás szerint. Ha az oldalak egyeneseit tekintjük (tehát az oldalak meghosszabbításaira eső metszéspontokat is figyelembe veszünk), akkor tehát általában három háromszög kapható, mint a megfelelő oldalak metszéspontja. Ha a két háromszögnek egy oldalpárja párhuzamos, akkor a másik két oldalpár is az, s így csak két háromszög keletkezik. Ha viszont a két háromszög egybeesik, akkor az egyik (az azonos megbetűzéshez tartozó) határozatlanná válik. 2.) A bizonyításban nincs lényegesen kihasználva az sem, hogy a két háromszög ugyanabba a körbe van beírva, csak annyi, hogy a középpontjuk közös. A feladat állítása tehát igaz bármely két szabályos háromszögre, amelyeknek közös a középpontja, és amelyek egyező körüljárás szerint vannak megbetűzve. |