Feladat: 1955. évi Arany Dániel matematikaverseny 2. forduló haladók (speciális) 1. feladata Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1955/november, 79 - 81. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Mozgással kapcsolatos szöveges feladatok, Elsőfokú (és arra visszavezethető) egyenletrendszerek, Elsőfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Arany Dániel
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1955/szeptember: 1955. évi Arany Dániel matematikaverseny 2. forduló haladók (speciális) 1. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás: A mutatóknak az óralapon megtett útját célszerű a teljes körüljárás 60-ad részével (a nagymutató 1 percnyi útjával) vagy 12-ed részével (a kismutató egy órai útjával) mérni.
A 2 és 3 óra közti mutatóállásnál legyen a kismutatónak a 2 órától kezdve megtett útja, a körüljárás 60-ad részében mérve x. Ekkor a kismutató a 12-es számtól 10+x egységnyire van, a nagymutató pedig 12x-nyire.
Ha 6 óra után y egységnyit mozdult el a kismutató a felcserélt mutatókkal ugyanezen álláshoz, akkor a második helyzetben a kismutató 30+y-nyira a nagy pedig 12y-nyira van a 12-estől. Feltétel szerint

10+x=12y,12x=30+y
kell hogy legyen. Innen
x=370143=284143,y=150143=17143.
Tehát a keresett időpont
2óra  317143perc  (31p  2,9mp).
A megfelelő időpont 6 és 7 óra között
6  óra  1284143  perc  (12  p  35,2  mp).

 

II. megoldás: Az ismeretlenek meghatározására abból is nyerhetünk egyenleteket, hogy bármely időpontban olyan arányban osztja a kismutató a két szomszédos egész órát jelölő szám közti ívet, mint amilyen a 12-es számtól az egyik és másik irányban a nagymutatóig terjedő ívek aránya.
Válasszuk egységnek a teljes kör 12-ed részét, a kérdéses mutatóállásnál legyen az egyik mutató a 2-es szám után x beosztással, a másik a 6-os után y beosztással. Ekkor a fenti megjegyzést a 2 és 3 óra közti időre vonatkoztatva
x1-x=6+y6-y,
6 és 7 óra közötti mutatóállást tekintve pedig
y1-y=2+x10-x.
Ezekből
12x=6+y,12y=2+x.
Ha még tekintetbe vesszük, hogy itt a mértékszámok ötödei az előző megoldásban szereplő x és y értékeknek, akkor láthatjuk, hogy lényegében az ott szereplő egyenletrendszert kaptuk vissza.
 

III. megoldás: Egy ismeretlennel is megoldhatjuk a feladatot. Az első megoldás jelöléseit használva a kis és nagymutató helyét 2 és 3 óra közt a 10+x és 12x elfordulások adják most. Ha most a kismutató van 6 és 7 közt a 12x helyen, akkor a nagymutató helyzetét a 12(12x-30) elfordulás jelzi, tehát
10+x=12(12x-30).
Itt tulajdonképpen nem tettünk egyebet, mint hogy okoskodás útján küszöböltük ki az első megoldás egyenletrendszerében szereplő y(=12x-30) ismeretlent.
 

Jegyzet: Sokan választották a mutatók helyzetének meghatározására a következő utat (az elfordulásokat ismét a teljes kör 12-ed részével mérve): A 2 és 3 óra közti mutató állásánál a nagymutató 6 és 7 közt van. Ez azt jelenti, hogy a kicsi a 2-es számtól legalább 6/12 és legfeljebb 7/12 távolságra lehet. Ekkor 6 és 7 óra közt a nagymutató van a 12-estől számítva 2+612=3012 és 2+712=3112-del jelzett határok közt, tehát a kicsi a 6 után legalább 30144-del, de legfeljebb 31144-del kell hogy legyen. Ekkor azonban a nagymutató is ezen határok közt van 6 és 7 közt, vagyis a 12-től mérve legalább 6+30144=894144 és legfeljebb 6+31144=895144-nyire. Így a kismutatóról azt is tudjuk, hogy a 2-estől legalább 894123-nyire és legfeljebb 895123-nyire van. Hasonlóan szűkíthetők egyre jobban a mutatók helyzetére adható határok. Pl. 1/123=1/1728-ad beosztás (vagyis 5 perc ugyanennyied része) kevesebb mint 0,2 másodperc, tehát már a kapott értékek is jó közelítést adnak. Alkalmas ez a fokozatos közelítési eljárás a pontos érték meghatározására is, azonban ennek a keresztülvitele lényeges új fogalmak tisztázásán keresztül történhetne csak, ami nem állna arányban a feladat nehézségével.
 

Megjegyzés: Feltűnően sok versenyző idegenkedett a pontos eredményt szolgáltató közönséges törtektől és inkább közelítő értéket szolgáltató tizedes törtekkel számolt pontatlanul.