A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: A mutatóknak az óralapon megtett útját célszerű a teljes körüljárás -ad részével (a nagymutató percnyi útjával) vagy -ed részével (a kismutató egy órai útjával) mérni. A és óra közti mutatóállásnál legyen a kismutatónak a órától kezdve megtett útja, a körüljárás -ad részében mérve . Ekkor a kismutató a -es számtól egységnyire van, a nagymutató pedig -nyire. Ha óra után egységnyit mozdult el a kismutató a felcserélt mutatókkal ugyanezen álláshoz, akkor a második helyzetben a kismutató -nyira a nagy pedig -nyira van a -estől. Feltétel szerint
kell hogy legyen. Innen | | Tehát a keresett időpont | | A megfelelő időpont és óra között | |
II. megoldás: Az ismeretlenek meghatározására abból is nyerhetünk egyenleteket, hogy bármely időpontban olyan arányban osztja a kismutató a két szomszédos egész órát jelölő szám közti ívet, mint amilyen a -es számtól az egyik és másik irányban a nagymutatóig terjedő ívek aránya. Válasszuk egységnek a teljes kör -ed részét, a kérdéses mutatóállásnál legyen az egyik mutató a -es szám után beosztással, a másik a -os után beosztással. Ekkor a fenti megjegyzést a és óra közti időre vonatkoztatva és óra közötti mutatóállást tekintve pedig Ezekből Ha még tekintetbe vesszük, hogy itt a mértékszámok ötödei az előző megoldásban szereplő és értékeknek, akkor láthatjuk, hogy lényegében az ott szereplő egyenletrendszert kaptuk vissza.
III. megoldás: Egy ismeretlennel is megoldhatjuk a feladatot. Az első megoldás jelöléseit használva a kis és nagymutató helyét és óra közt a és elfordulások adják most. Ha most a kismutató van és közt a helyen, akkor a nagymutató helyzetét a elfordulás jelzi, tehát Itt tulajdonképpen nem tettünk egyebet, mint hogy okoskodás útján küszöböltük ki az első megoldás egyenletrendszerében szereplő ismeretlent.
Jegyzet: Sokan választották a mutatók helyzetének meghatározására a következő utat (az elfordulásokat ismét a teljes kör -ed részével mérve): A és óra közti mutató állásánál a nagymutató és közt van. Ez azt jelenti, hogy a kicsi a -es számtól legalább és legfeljebb távolságra lehet. Ekkor és óra közt a nagymutató van a -estől számítva és -del jelzett határok közt, tehát a kicsi a után legalább -del, de legfeljebb -del kell hogy legyen. Ekkor azonban a nagymutató is ezen határok közt van és közt, vagyis a -től mérve legalább és legfeljebb -nyire. Így a kismutatóról azt is tudjuk, hogy a -estől legalább -nyire és legfeljebb -nyire van. Hasonlóan szűkíthetők egyre jobban a mutatók helyzetére adható határok. Pl. -ad beosztás (vagyis perc ugyanennyied része) kevesebb mint másodperc, tehát már a kapott értékek is jó közelítést adnak. Alkalmas ez a fokozatos közelítési eljárás a pontos érték meghatározására is, azonban ennek a keresztülvitele lényeges új fogalmak tisztázásán keresztül történhetne csak, ami nem állna arányban a feladat nehézségével.
Megjegyzés: Feltűnően sok versenyző idegenkedett a pontos eredményt szolgáltató közönséges törtektől és inkább közelítő értéket szolgáltató tizedes törtekkel számolt pontatlanul.
|