A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Legyen és a két rögzített pont, és az húrra merőleges átmérőnek végpontjai és a harmadik csúcs, mely egyelőre mozogjon az köríven (1. ábra). 1. ábra A kerületi szögek tétele alapján az szög állandó. A beírt kör középpontja a szögfelezők metszéspontja, így az | | vagyis az pontból az húr az állandó szög alatt látszik. Tehát az pontok mértani helyének egy része az húrhoz tartozó, szögnek megfelelő látókörív. E látókörív középpontja az húrra merőleges egyenesnek az a pontja, amelyben az ugyanazon íven nyugvó középponti szög , vagyis amelyből az húr szög alatt látszik; ez a pont pedig az pont, mert az húrnégyszögben az , mint a szöggel szembenfekvő szög. Ugyanúgy kimutatható, hogy ha a pont a íven mozog, akkor az pont leírja az középpontú ívet. Tehát a feltételeket kielégítő pontok szükségképpen az és középpontú, a kör belsejében fekvő, köríveken fekszenek. Meg kell még mutatnunk, hogy ‐ fordítva ‐ e köríveknek minden pontja eleget tesz a követelményeknek. Az szög , ill. szárára tükrözzük az egyenest (1. ábra). A tükörképek az egyenessel, annak az -t tartalmazó oldalán és nagyságú szögeket zárnak be. E két szög összege | | tompaszög, tehát ezek az egyenesek metszik egymást az határolta, -t tartalmazó félsíkban és nagyságú szöget zárnak be. Ezek szerint metszéspontjuk rajta van az köríven és , mint két szögfelező metszéspontja, az beírt körének középpontja, tehát megvan a mértani helyet definiáló tulajdonsága. Most már kimondhatjuk, hogy a keresett mértani hely: az és középpontú, a kör belsejében fekvő, körívek. II. megoldás: Ha , akkor az -be írt kör középpontja legyen (2. ábra). 2. ábra Az körív egy tetszőleges pontjához tartozó beírt körének középpontja, vagyis szögfelezőinek metszéspontja legyen . A változó csúcspontból kiinduló szögfelező, a kerületi szögek tétele alapján, mindenkor átmegy az ponton mint ugyanazon a köríven nyugvó kerületi szögek. Ebből következik, hogy ha a háromszög szögfelezője körül szöggel elfordul, akkor 1. az és oldal is szöggel fordul el és következésképpen 2. a másik két szögfelező szöggel (az ábrán kétszeres ívvel jelölve) fordul el. Tehát Mivel a kerületi szögek tétele megfordítható, ez azt jelenti, hogy az és pontok rajta vannak azon az köríven, melynek az ívhez tartozó középponti szöge , és maga a középpont pedig rajta van az húrt merőlegesen felező egyenesen. Mivel ‐ mint láttuk ‐ éppen , azért az pontokat tartalmazó körív középpontja . A fenti bizonyítás megfordításával kimutatható, hogy a szóbanforgó körív minden pontja eleget tesz feltételeinknek. Ugyanígy végezhető a bizonyítás az körívre nézve. III. megoldás: , mint kerületi szögek (3. ábra). 3. ábra Az -nál fekvő külső szöge egyenlő a két belső szög összegével, vagyis , amiből következik, hogy az egyenlő szárú, tehát Ugyanígy végezhető a szükségesség e bizonyítása az köríven fekvő pontokhoz tartozó pontokra nézve is. E bizonyítások megfordításból következik, hogy a szükséges feltétel elégséges is, és ezzel bebizonyítottuk, hogy az pontok mértani helye az , és középpontú, (és ) ponton átmenő köröknek, az adott kör belsejébe eső ívei. |