Feladat: 1952. évi Arany Dániel matematikaverseny 1. forduló haladók (speciális) 3. feladata Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1952/október, 39 - 41. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Háromszögek szerkesztése, Körülírt kör, Beírt kör, Húrnégyszögek, Középponti és kerületi szögek, Egyenes, Kör (és részhalmaza), mint mértani hely, Hozzáírt körök, Arany Dániel
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1952/október: 1952. évi Arany Dániel matematikaverseny 1. forduló haladók (speciális) 3. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás: Képzeljük a feladatot megoldottnak. Legyen az adott szög α a háromszög köré írt kör középpontja K és sugara r, beírt kör középpontja O és sugara ϱ. (1. ábra).

 
 
1. ábra
 

A BOC-ből BOC=180-β2-γ2=360-(β+γ)2=180+[180-(β+γ)]2=180+α2=90+γ2.
A kerületi szögek tétele alapján a K középpontú és r sugarú körben tetszőleges a kerületi szög szárainak a körrel való metszéspontjai megadják a háromszög BC=a oldalát.
Az O pont ‐ a fentiek szerint ‐ rajta van azon a BC köríven, melynek pontjaiból a BC távolság 90+α2 szög alatt látszik és amely körív a BC oldalnak ugyanazon az oldalán van, mint az α szög csúcspontja. E látószög-kör középpontját P-vel jelölve, a központi és kerületi szög közötti összefüggés alapján
BPC=360-2(90+α2)=180-α,(1)
vagyis az ABPC négyszög húrnégyszög és így a P pont a BC ív felezőpontja.
Egy másik geometriai hely O-ra nézve a BC egyenestől ϱ távolságban a BC-vel párhuzamosan húzott egyenes, a BC egyenesnek ugyanazon az oldalán, mint az előbbi körív.
A két mértani hely egyik metszéspontja a keresett O pont. O körül ϱ sugárral rajzolt körhöz a B és C pontokból szerkesztett érintők metszéspontja A (amely rajta van a köré írt körön) a keresett háromszög harmadik csúcspontja. (Általában két pontot kapunk O számára, de mindkettő egybevágó háromszögekre vezet, tehát csak egy megoldásról beszélünk.)
Határozzuk meg a megoldhatóság feltételeit. Jelöljük az a oldal felezőpontját A1-gyel és a PA1 egyenesnek metszéspontját a látószög-körívvel, Q-val. Megoldás nyilván csak akkor van, ha ϱA1Q
Mivel (1) alapján az A1BP=α2 , azért
A1P=a2tgα2=asinα22cosα2
és
PQ=PB=a2cosα2
amiből
A1Q=PQ-A1P=a2cosα2-asinα22cosα2=a(1-sinα2)2cosα2.
Dea=2rsinα=4rsinα2cosα2
és ígyA1Q=2rsinα2(1-sinα2).
Tehát megoldás csak akkor van, ha
ϱ2rsinα2(1-sinα2)

Egyenlőség esetén ϱ=A1Q és a háromszög egyenlő szárú (b=c).
Állandó r esetén a jobboldal akkor [maximális, ha sinα2(1-sinα2) maximális. Egy szorzat pedig, amelyben a tényezők összege állandó, akkor veszi fel a legnagyobb értéket, ha a tényezők egyenlők, vagyis sinα2=12, amiből a=60 és ϱr2ϱ maximális értéke tehát r2 és ezt akkor veszi fel, ha a=60 és azonkívül β=γ=60, vagyis a háromszög egyenlő oldalú. L. >>K. M. L<< I. évf. 1948. május , 167. sz. feladat.)
 

II. megoldás: Felhasználjuk ezt a tételt (I. osztályos tankönyv 1950‐es kiadás, 285. oldal), mely szerint egy háromszög beírt és hozzáírt körének egy-egy közös külső érintő oldalon lévő két érintési pontjának távolsága egyenlő a harmadik oldallal, amely a fenti két kör közős belső érintőjének a külső érintők közé eső szakasza.
 
 
2. ábra
 

Eszerint a szerkesztés menete: a BC=a háromszög oldal szerkesztése ugyanúgy történik, mint az I.megoldásban. Felvesszük az α szöget és szerkesztünk egy ϱ sugarú, mindkét szárt érintő kört (2. ábra). Az egyik szögszáron az érintés: pontból kiindulva felmérjük ‐ a szög csúcspontjától távolodó irányban ‐ az a távolságot. Az így nyert pont lesz az említett tétel alapján a hozzáírt. kör érintési pontja. A beírt és hozzáírt kör egy közös belső érintője metszi ki az α szög száraiból a B és C csúcspontokat.
A megoldhatóság feltétele: a hozzáírt kör középpontját O1-gyel és sugarát ϱ1-gyel jelölve, feladatunk csak akkor oldható meg, ha ϱ+ϱ1OO1. De
ϱ1=ϱ+atgα2,OO1=acosα2
és így feltételünk
2ϱ+a  sinα2cosα2acosα2,
amiből ϱa(1-sinα2)cosα2=2rsinα2(1-sinα2), ami megegyezik az I. megoldásból nyert feltétellel