A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ha és pozitív, akkor és csak úgy lehet pozitív, ha , is pozitív. A bal oldali nevezőbe be tudjuk hozni és -t a következő egyenlőtlenség alapján: | | (3) | Valóban, a két oldal különbsége
Itt egyenlőség akkor áll fenn, ha van olyan valós szám, hogy , . A (2) bal oldalán álló tört (3) alapján így növelhető:
Valóban, növeltük a törtet, vagy nem változtattuk, mert a nevezője csak csökkenhetett, de még pozitív maradt a feltételek szerint. Továbbra sem csökkentünk, a két számtani közepet a nevezőben a mértani középpel helyettesítve:
Itt a jobb oldali mértani közép helyett a nem kisebb számtani közepet írva ismét nagyítunk és ezzel a kívánt egyenlőtlenséget kapjuk:
Az egyenlőtlenség jele csak akkor nem hagyható el, ha sem (4), sem (5), sem (6) alatt nem növeltünk. Ez akkor áll fenn, ha alkalmas -vel továbbá | | végül Az utolsó egyenlőség következik az előző kettőből, továbbá következik belőlük végül az előbbiből az első két egyenlőség felhasználásával, mivel az -ek is, -ok is, s így is pozitív | | Egyenlőség tehát egyedül az , , esetben áll fenn.
Füredi Zoltán (Budapest, Móricz Zs. Gimn., II. o. t.) | Megjegyzés. A (3) egyenlőtlenség speciális esete a következő, ún. Cauchy-Bunyakovszkij-féle egyenlőtlenségnek: | | (3) | Valóban , , , , , esetén (3)-at kapjuk. (3) is bizonyítható a két oldal különbségének négyzetösszeggé alakításával vagy a következő módon. Adjuk össze -re az kifejezéseket és rendezzük hatványai szerint. Mivel ezek semmilyen valós értékre nem negatívok, így összegük sem: | | Szorozva )-tel és teljes négyzetté alakítással
Ha nem minden nulla, akkor választható úgy, hogy a négyzet alapja 0 legyen, ebben az esetben (3) átmegy (3) egy átrendezett alakjába. Ha teljesül -re, akkor (3) nyilván teljesül az egyenlőség jelével. Általában (3)-ben csak akkor áll az egyenlőség, ha (3)-ben nem hagyható el, ez pedig akkor következik be, ha egy alkalmas értékre egyidejűleg teljesül | | azaz vagy ha (3)-t 0-val szorzással kaptuk, azaz minden . Ebben az esetben -re -val. A kettőt összefoglalhatjuk így: (3)-ben akkor és csak akkor áll egyenlőség, ha van olyan és , hogy nem mind a kettő és (A fenti első esetben , a másodikban , választás megfelelő.) Mivel a számtani és mértani közép közti, felhasznált egyenlőtlenség is érvényes akárhány nem negatív számra, így a fenti bizonyítás minden változtatás nélkül átvihető a következő egyenlőtlenség bizonyítására: | | akkor
Egyenlőség csak az , , esetben áll fenn.
olv. kósi |