Feladat: 1960. évi Nemzetközi Matematika Diákolimpia 13. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Kiss Ildikó ,  Kovács Imre ,  Molnár Emil ,  Sebestyén Mihály ,  Urbán László 
Füzet: 1961/október, 53 - 56. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szögfüggvények, síkgeometriai számítások, Koszinusztétel alkalmazása, Egyenlő szárú háromszögek geometriája, Derékszögű háromszögek geometriája, Háromszögek egybevágósága, Trigonometriai azonosságok, Háromszögek hasonlósága, Nemzetközi Matematikai Diákolimpia
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1960/október: 1960. évi Nemzetközi Matematika Diákolimpia 13. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. A semmitmondó n=1 esetet figyelmen kívül hagyjuk, mert ekkor α=90, és így sem tgα, sem a jobb oldalon álló hányados nincs értelmezve. ‐ Legyen az átfogónak az F felezőpontot tartalmazó szakasza PQ úgy, hogy a pontok sorrendje az átfogón B, P, F, Q, C. Legyen AP=q és AQ=p.

 
 

Mivel PQ=a/n és az APQ háromszögnek a PQ alaphoz tartozó magassága h, azért e háromszög területét kétféleképpen kifejezve
anh2=pq2sinα,és innensinα=ahnpq.
Másrészt a koszinusz-tétellel
cosα=p2+q2-a2n22pq,és ígytgα=2ahn(p2+q2-a2n2).

A p2+q2 összeget kifejezhetjük az adatokkal abból, hogy F a részekre osztott BC átfogó középső PQ szakaszát is felezi, tehát PF=FQ=a/2n, másrészt, hogy AF=a/2. Legyen AFP=ε, ekkor AFQ=180-ε, ezért az AQF és APF háromszögekből a koszinusz-tétellel

p2=(a2)2+(a2n)2+2a2a2ncosε,q2=(a2)2+(a2n)2-2a2a2ncosε,
tehát
p2+q2=2[(a2)2+(a2n)2]=a22+a22n2=(n2+1)a22n2.(1)
Most már folytatólag
tgα=2ah(n2+1)a22n-a2n=4nh(n2-1)a.

Urbán László (Székesfehérvár, József A. g. IV. o. t.)
 

Megjegyzés. (1)-et abból is megkaphatjuk, hogy véve A-nak F-re vonatkozó A* tükörképét az APA*Q négyszög paralelogramma, melynek oldalai p és q, átlói 2AF=a és PQ=a/n, és így az 1006. feladat segédtétele szerint1
a2+a2n2=2(p2+q2).

Molnár Emil (Győr, Révai M. g. IV. o. t.)
 

II. megoldás. Legyen PAF=α1, FAQ=α2, P, Q vetülete az AF egyenesen P', Q', végül A vetülete BC-n A'. Ha az ABC háromszög egyenlő szárú, akkor AFBC, h=a/2, P' és Q' az F-be esik, α1=α2=α/2, és tgα1=tgα/2=1/n, amiből
tgα=2tgα21-tg2α2=2n1-1n2=2nn2-1,
ami az állításnak erre az esetre adódó egyszerűsödött alakja.
Ha ABC nem egyenlő szárú, akkor feltehetjük, hogy AB<AC. Így BFA=2BCA hegyesszög, tehát P' az AF szakaszon, Q' pedig FA*-on van. Nyilvánvaló, hogy az FPP' és FQQ' derékszögű háromszögek egybevágók, és így PP'=QQ', FP'=FQ', tehát a PAP' és QAQ' derékszögű háromszögekből
tgα1=PP'AP'=PP'AF-FP',tgα2=QQ'AQ'=PP'AF+FP',
tehát
tgα=tg(α1+α2)=PP'AF-FP'+PP'AF+FP'1-PP'2AF2-FP'2=2AFPP'AF2-(FP'2+PP'2)==BCPP'AF2-FP2=aPP'a24-a24n2=4n2PP'(n2-1)a.



Másrészt az FPP' derékszögű háromszög hasonló FAA'-höz, mert F-nél levő szögük közös, ezért
PP'AA'=FPFA=a/2na/2=1n,tehátPP'=hn,
ezt tgα legutóbbi kifejezésébe helyettesítve az állítást kapjuk.
 

Kiss Ildikó (Budapest, Teleki Blanka lg. III. o. t.)
 

III. megoldás. Számíthatjuk α-t különbségként is, pl. α=BAQ-BAP. Legyen P, Q vetülete AB-re P1, Q1; ekkor a P1BP, Q1BQ derékszögű háromszögek hasonlók ABC-höz, és átfogójuk a BC átfogó n-edrészének (n-1)/2-szöröse, ill. 1+(n-1)/2=(n+1)/2-szöröse ‐ ugyanis a BP és QC szakaszokba az F-et tartalmazó szakasz elvételével megmaradt n-1 számú szakasz fele-fele jut ‐, tehát 3 P1P=BPBCAC=n-12nAC, Q1Q=n+12nAC,
P1B=AQ1=n-12nAB, Q1B=AP1=n+12nAB, hiszen egyenlő és egyirányú szakaszoknak ugyanazon egyenesre való vetületei egyenlők. Ezekkel
tgBAQ=Q1QAQ1=n+1n-1ACAB,tgBAP=P1PAP1=n-1n+1ACAB,tgα=tg(BAQ-BAP)=(n+1n-1-n-1n+1)ACAB1+AC2AB2=4nABAC(n2-1)BC2.


Végül figyelembe véve, hogy az ABAC szorzat az ABC háromszög 2-szeres területét adja, ami az adatokkal kifejezve ah-val egyenlő, továbbá, hogy BC=a, tgα-nak az állításban szereplő kifejezésére jutunk.
 

Sebestyén Mihály (Szolnok, Verseghy F. g. III. o. t.)
 

Megjegyzések. 1. Számos dolgozat α-t az A'AQ és A'AP szögek különbségeként számította, sokan mások pedig a külső szög tétele alapján mint az APA' és AQA' szögek különbségét.
Ha az AB és AC befogók közt elég nagy a különbség, vagy ha n elég nagy szám, akkor P és Q valóban A' ugyanazon oldalára esnek, és α az előbb említett két szög különbsége. De A' szét is választhatja P-t és Q-t. Némelyek erre is kitértek, A'P-nek A'Q-hoz képest előjelet tulajdonítottak, hasonlóan az A'AP szöget forgásszögnek tekintették. Ezt a diszkussziót a III. megoldás elkerülte azzal, hogy a PAQ szögtartományon biztosan kívül eső AB irányt választotta alapiránynak. ‐ Az említett második számításmód mellett pedig gondolni kellett volna arra a lehetőségre is, ha P éppen A'-be esik, és így az A'PA (ill. BPA) szög derékszög, tangense nincs értelmezve.
2. Az átfogó osztás pontjai közül csak P és Q-t használtuk, és az n számot is csak annyiban, hogy PQ:BC=1:n. Ezért n nemcsak páratlan természetes szám lehet, hanem bármely 1-nél nagyobb pozitív szám. (0<n<1 is lehet, vagyis PQ>BC. Szerk.) A kikötés csak az, hogy a PQ szakasz tükrös legyen F-re.
 

Kovács Imre (Békés, Szegedi Kis I. g. IV. o. t.)


1Lásd K. M. L. 21 (1960) 20. o.