A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A keresett trapéz síkja metszi -t, mert van pontja -ben: és van pontja -n kívül: ; a metszésvonal éppen a meghatározandó egyenes. Ugyanígy a -t a keresett egyenesben metszi. Az és egyenesek és velük párhuzamosak -vel. 1. ábra Ha ugyanis pl. metszené -t -ben, akkor a -nak is pontja volna, tehát és -nak metszésvonala azonos lenne -vel, vagyis és metszenék egymást. Ezek szerint és egyértelműen megszerkeszthetők, és a feladat úgy egyszerűsödik, hogy -nek -n, -nek -en kell lennie. Tekintsük a feladatot megoldottnak és legyen a trapézba írt kör érintési pontja az egymás utáni , , , oldalon rendre , , , , továbbá vetülete -en . 2. ábra A trapéz egyenlő szárú voltából nyilvánvaló, hogy szimmetriatengelye átmegy a beírt kör középpontján, és így , -en is, tehát és felezik a párhuzamos oldalakat. Másrészt a tengely szétválasztja -t, és -t, és így -t és -t is. párhuzamos -mel, ezért ; a szimmetriából , végül a és -ből húzott érintőszakaszok egyenlőségéből és . Ezekből egyrészt , másrészt összeadással . Eszerint rajta van a körül sugárral írt körön. -t ismerve -t a -nek felező merőlegesére való tükörképe adja meg. Így eljárást kaptunk a keresett trapéz megszerkesztésére. Az trapéz megfelel a követelményeknek. Ugyanis benne , , továbbá felező merőlegese és az szög felezője metszéspontját -val jelölve az körül sugárral írt kör érinti egyrészt -t és -et , -ben, és átmegy -n és merőleges , -re, másrészt -et és -t is érinti , tehát , így a egyenes az szakasz felező merőlegese, ennélfogva ‐ mint a tükörképe -re ‐ ugyancsak érinti -t. -re , , ill. megoldást kapunk aszerint, hogy a körül sugárral írt kör metszi, érinti, ill. nem metszi -t, más szóval, hogy nagyobb, egyenlő, ill. kisebb az , , egyenespár távolságánál. -ből szerkesztése mindig egyértelmű. Ha , akkor az idom derékszögű érintőtrapéz, vagyis négyzet. Várady Gábor (Győr, Révai M. Gimn. IV. o. t.) |
Megjegyzések. 1. A megoldásban ,,szokásos értelemben vett'' egyenlő szárú trapézt szerkesztettünk, vagyis feltettük, hogy annak a két oldalnak, melyekről tudjuk, hogy párhuzamosak, közös a felező merőlegese, tehát ez egyben szimmetriatengelye a négyszögnek. Tartsuk számon azonban, hogy az említett feltevés kizárja az egyenlő szárú trapéz fogalomköréből a paralelogrammákat, holott ezeknek is megvannak az egyenlő szárú trapézt meghatározó tulajdonságaik: egyik pár szemben fekvő oldaluk párhuzamos, a másik pár pedig egyenlő hosszú. Ha mármost egyenlő szárú érintőtrapézként érintőparalelogrammát, azaz rombuszt is elfogadunk, akkor és -t az felező merőlegese metszi ki , ill. -ből, vagyis a megoldás egyértelmű és mindig létezik, hacsak nem merőleges -re. 2. Bár sokkal elterjedtebb szokás síkidomok leírása céljára a csúcsaikhoz írt betűket az idom valamelyik körüljárása mentén talált egymás utánjukban felsorolni, ‐ még sincs kimondva, hogy a felsorolások csak így érthetők. (Szögletes testek ilyen értelmű körüljárása általában nem is lehetséges.) Szórványosan előfordul az is, hogy a paralelogrammák, trapézok csúcsait jelölő betűket a két párhuzamos oldalon ugyanazon irányban végighaladva sorolják fel. Ilyen értelemben az adott , pontpár a keresett trapéz egyik szárának végpontjait is adhatja. Így a trapézból ismerjük három egymás utáni oldal egyenesét, vagyis az idom két szögét, tehát e két szög felezőinek metszéspontjában megkapjuk a beírt kör középpontját, majd -t és -t tükrözve az -n átmenő, -re merőleges egyenesen, megkapjuk -t, -t. (Az 1. megjegyzés szerinti rombusz-megoldás , -csúcsát pedig az említett szögfelezők metszik ki.)
Náray-Szabó Gábor (Budapest, József A. Gimn. III. o. t.) |
|