Feladat: 1959. évi Nemzetközi Matematika Diákolimpia 11. feladata Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bolváry Gábor ,  Cziráki Tamás ,  Lajos Judit 
Füzet: 1960/április, 134 - 135. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Legnagyobb közös osztó, Euklideszi algoritmus, Nemzetközi Matematikai Diákolimpia
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1959/október: 1959. évi Nemzetközi Matematika Diákolimpia 11. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás: Írjuk az adott törtet

21n+414n+3=1+7n+114n+3
alakban. Ha a jobb oldalon álló vegyes szám (valódi) tört része egyszerűsíthető, akkor a bal oldalon álló is, különben pedig nem. És ha a tört rész egyszerűsíthető, akkor a fordított értéke is. Az így írható:
14n+37n+1=2+17n+1.
Az új tört számlálója 1. Az ilyen törtek nem egyszerűsíthetők, tehát az eredeti tört sem.
 

Lajos Judit (Szeged, Petőfi telepi I. sz. ált. isk; VII. o. t.)
 

Megjegyzés. A megoldásban használt eljárás tulajdonképpen az ún. Eukleidész-féle algoritmus (műveletsorozat) két szám (betűkifejezés) legnagyobb közös osztójának meghatározására.
 

Cziráki Tamás (Pécs, Zipernovszky K. gépip. t. I. o. t.)
 

II. megoldás: Tegyük fel, hogy a tört egyszerűsíthető a számláló és nevező valamely (1-nél nagyobb) d közös osztójával, vagyis van olyan K1,K2 (pozitív) egész szám, amellyel
21n+4=K1d,14n+3=K2d.
Vonjuk ki a második egyenlőség 3-szorosából az első egyenlőség 2-szeresét; a jobb oldalon d kiemelésével
(42n+9)-(42n+8)=1=d(3K2-2K1).
Itt 3K2-2K1 is egész, ezért az egyenlőség csak d=1-gyel (vagy d=-1-gyel) állhat fenn, a tört nem egyszerűsíthető.
 

Bolváry Gábor (Budapest, Apáczai Csere J. gyak. g. I. o. t.)