A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Nem nehéz meghatározni a szóban forgó két számot ‐ jelöljük ezeket és -nal ‐, majd negyedik hatványaik összegét. A feladat szerint így és a másodfokú egyenlet két gyöke, vagyis és (bármelyiket tekinthetjük -nek, a másik az ). Negyedik hatványaik összege
II. megoldás. A feladatot egyszerűbben is megoldhatjuk, anélkül, hogy a két számot kiszámítanánk. Két szám negyedik hatványainak az összegét ugyanis általában kifejezhetjük a két szám összegének ‐ jelöljük -vel ‐ és szorzatának ‐ jelöljük -val ‐ a segítségével:
A és adatok behelyettesítésével: Megjegyzések. 1. A két szám negyedik hatványainak összegét az összegük és szorzatuk segítségével többféleképpen is felírhatjuk, pl.
Innen -t kifejezve rendezés után ismét a fönti kifejezést nyerjük. 2. Az polinom nem változik meg, ha benne -et és -t felcseréljük, ugyanez áll az és polinomokra is. Általában az , , , változók egy polinomját szimmetrikus polinomnak nevezzük, ha a változói helyébe ugyanezeket a változókat egy tetszés szerinti más sorrendben írva be a polinom nem változik meg (legfeljebb a tagok sorrendje változik). Ha , az , , , változókból képezhető összes -tényezős szorzatok összegét a változók (-adfokú) elemi szimmetrikus polinomjának nevezzük. Mármost az algebra egy nevezetes tétele szerint minden szimmetrikus polinom kifejezhető a változói elemi szimmetrikus polinomjainak a polinomjaként. Ez a kifejezés (összevont alakban) a tagok sorrendjétől eltekintve egyértelmű. Ezt a kifejezést állítottuk elő a II. megoldásban, és nem véletlen, hogy ugyanarra az eredményre vezet az 1. megjegyzés átalakítása is. |