A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Igyekezzünk az (1) egyenlőtlenséget olyan alakra hozni, melynek helyessége már nyilvánvaló. Szorozzuk meg (1)-et a feltevés szerint pozitív számmal, elegendő az így nyert | | egyenlőtlenséget igazolni, vagy ehelyett is az átrendezéssel keletkezett | | (2) | egyenlőtlenséget. a) Ha itt a bal oldal negatív, azaz , akkor az egyenlőtlenség teljesül, mert a jobb oldal a négyzetgyök egyértelmű értelmezése, valamint a feltevés folytán nem lehet negatív. Mivel eddig csak megfordítható átalakításokat végeztünk, ebben az esetben a kiindulási egyenlőtlenség is helyes, mégpedig az egyenlőtlenség jele áll fenn. b) Ha pedig a bal oldal nem-negatív, akkor elég megmutatni, hogy a bal oldal négyzete nem nagyobb a jobb oldal négyzeténél: | | (3) | A jobb oldal első tagját a bal oldalra áthozva és a két négyzet különbségét szorzattá alakítva: végül minden tagot a jobb oldalra gyűjtve Mivel itt az első tényező mindig, a második pedig a feltevés szerint nem-negatív, azért a szorzat valóban nem negatív, és mint láttuk, ebből következik az eredet egyenlőtlenség helyessége. Egyenlőség (4)-ben és ezzel együtt az előző egyenlőtlenségekben is csak a , vagy a esetben lehetséges. Ha azonban valamely , , értékrendszerrel (4)-ben és így (3)-ban is egyenlőség teljesül, ebből visszafelé nem föltétlenül következik, hogy (2)-ben és így (1)-ben is egyenlőség áll fenn, mert (2) jobb oldala pozitív, a bal azonban nem föltétlenül. Így a fönt említett két esetben meg kell még vizsgálnunk, állhat-e ‐ és ha igen, milyen feltételek mellett ‐ (1)-ben egyenlőség. esetén (1) így alakul:
itt egyenlőség csak esetén áll fenn. esetén (1) így alakul:
itt csak esetén áll fenn egyenlőség. Ez azonban mindig teljesül, mert és folytán . Mindezek szerint (1) a feltevések mellett mindig teljesül, egyenlőség akkor és csak akkor áll fenn, ha vagy
Megjegyzések: 1. Többen a negatív oldalakat tartalmazó | | egyenlőtlenség gépies négyzetreemelésével a bizonyítandó egyenlőtlenségnek éppen az ellenkezőjét vélték ,,bizonyítani''. Ezek a versenyzők a négyzetre emeléskor hibáztak, mert hiszen pl. , és , de négyzetreemelés után már a egyenlőtlenség áll fenn. 2. Azokra az , , értékrendszerekre, amelyekre (2) bal oldala negatív, az eredeti egyenlőtlenség előjelétől függetlenül teljesül. (Itt csak pozitív voltát használtuk ki.) Azokra az , , értékrendszerekre, amelyekre (2) bal oldala nem-negatív, és esetén az eredeti egyenlőtlenség fordítottja igaz; és esetén az egyenlőtlenségnek szintén az ellenkezője igaz; és végül és esetén az eredeti egyenlőtlenség igaz. II. megoldás: Vonjuk ki a vizsgálandó egyenlőtlenség bal oldalát a jobb oldalból; átalakítás és összevonás után
Ebből egyszerűbb kifejezés adódik, ha megszorozzuk a értékkel. Ez a szorzó nem negatív, mert nagyobb vagy egyenlő, mint , ami pedig nem negatív, és is csak , esetben lesz, de ekkor (5) bal oldala , tehát a bizonyítandó állítás érvényes. Ha (6) értéke pozitív, és megszorozzuk vele (5)-öt, akkor
Ebből következik az állítás helyessége. Az egyenlőség esetének vizsgálata ugyanúgy történhet, mint az I. megoldásban. Megjegyzés: A (6) kifejezés átalakításából adódik, hogy
Ha a (7) bal oldalán (6) helyébe a nála nagyobb vagy egyenlő (pozitív) -t tesszük és átosztunk vele, azt kapjuk, hogy | | és ebből további átalakítással | | (8) | Ez a feladatban kitűzött állításnál erősebb állítás. Ugyanis a jobb oldal első tényezőjének értéke általában kisebb 1-nél. III. megoldás: Az (1) egyenlőtlenség bal oldala nem negatív, mert | | ugyanis a feltétel szerint , és , tehát , és így . Ha pozitív a bal oldal (vagyis ha ), akkor osszuk el vele mindkét oldalt. Ekkor azt kell megmutatni, hogy a mondott feltételek mellett | | (9) | Gyöktelenítsük a nevezőt:
Ha -ről feltettük, hogy nem zérus, egyszerűsítve vele | | és itt ha a) , akkor a jobb oldalon áll, ha pedig b) , akkor a jobb oldal értéke , tehát mindig . Egyenlőség csak az a) esetben állhat, éspedig akkor és csak akkor, ha | |
Ha viszont a kifejezés eltűnik, akkor, mint láttuk, az eredeti egyenlőtlenség bal oldala eltűnik, és eltűnik a jobb oldal is, tehát ez esetben is helyes az állítás, mégpedig egyenlőség áll fenn. Megjegyzés: Míg az előző megoldásból egy élesebb felső becslést sikerült kapnunk, addig ebből a megoldásból (1) bal oldalára alsó becslést kaphatunk. Ha pozitív, akkor (10)-ben egyszerűsítve vele | | A tört értékét határozottan növeljük, ha a gyökjel alatti pozitív kivonandót elhagyjuk: | | értékét (9)-ből beírva és átszorozva kapjuk | | vagyis | | (11) | Ez akkor is teljesül, ha (1)-ben és folytán egyenlőség áll fenn; ha pedig , akkor (11) is egyenlőségbe megy át, mert mindkét oldal értéke 0. Így (9) és (11)-gyel (1) bal oldalát a következő korlátok közé szorítottuk: | |
|