Feladat: 1959. évi Matematika OKTV I. forduló 3. feladata Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 1959/szeptember, 7 - 8. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Körülírt kör, Magasságvonal, Tengelyes tükrözés, Háromszögek hasonlósága, OKTV
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1959/szeptember: 1959. évi Matematika OKTV I. forduló 3. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás: Legyenek az ABC hegyesszögű háromszög magasságvonalainak talppontjai rendre A1, B1, C1. Ezek belső pontjai a BC, CA, ill. AB szakasznak. Ismeretes, hogy hegyesszögű háromszögben az oldalak felezik a talpponti háromszög külső szögeit.

 

 

Ennélfogva ha C1-nek CA, ill. CB-re vonatkozó tükörképe C'1, ill. C''1, akkor a B1C1 ill. A1C1 oldalnak B1C'1, ill. A1C''1 tükörképe a B1A1 oldalnak B1, ill. A1-en túl való meghosszabbítására esik, tehát C'1C''1 a talpponti háromszög k kerületével egyenlő. Továbbá a tükrözés folytán a C'1CC''1 háromszög egyenlő szárú: CC'1=CC1=CC''1=mc, és C-nél levő szöge kétszerese az ACB hegyes szögnek. ‐ Az ABC háromszög körülírt körének O középpontja az A, B csúcsokkal együtt a C'CC''1-höz hasonló háromszöget alkot, mert OA=OB=r, és AOB=2ACB. A hasonlóság folytán: C'C''1:AB=CC'1:OA, másképpen k:c=mc:r, és ebből cmc=rk, ahol a bal oldal az eredeti háromszög t területének kétszerese. Így t=rk/2, amit bizonyítanunk kellett.
 

Megjegyzés. Derékszögű háromszögben a talpponti háromszög elfajul, mert két csúcsa egybeesik a derékszög csúcsával, pl. ha ACB=90, akkor A1B1C. Ha a CC1 szakaszt oda-vissza bejárva elfogadjuk, a ,,háromszög'' ,,kerületének'', akkor a tétel ez esetben is igaz, mert k=2mc, másrészt r=c/2, ennélfogva kr/2=cmc/2=t.
A bizonyításban felhasznált hasonlóság tompaszögű háromszögben is fennáll ‐ éspedig akár hegyes szög van C-nél, akár tompa (természetesen bizonyítása kissé módosul), de a C'1C''1 szakasz nem a talpponti háromszög k kerületét jelenti, hanem a k-2h különbséget, ahol h a talpponti háromszögnek az az oldala, amelynek végpontjai az eredeti háromszög hegyes szögeinek csúcsából húzott magasságok talppontjai. A módosulás magyarázata az, hogy ez esetben csak a leghosszabb oldal egyenese tartja meg a talpponti háromszögben külső szögfelezői szerepét, a másik kettőé belső szögfelezővé válik.
 

II. megoldás: Ismeretes, hogy a háromszög M magasságpontjának az oldalakra, más szóval az A1, B1, C1 magasságtalppontokra való A', B', C' tükörképei a körülírt kör kerületén vannak (A' a CC''1 egyenesen, B' a CC'1-n). Így az A'B'C' háromszög az A1B1C1 talpponti háromszögnek az M középpontból 2-szeresre nagyított képe ‐ mert (pl.) A' az MA1 egyenesen van ‐, és MA1=A1A'-ből MA'=2MA1. Eszerint (pl.) B'C'=2B1C1. ‐ Hegyesszögű háromszögben az M belső pont, ezért tükörképei az A-t, B-t, C-t nem tartalmazó BC, CA, ill. AB ívre esnek. Az AC'BA'CB' (konvex) hatszög területe 2-szerese az ABC háromszög t területének, mert annál az ABC', BCA', CAB' háromszögek együttes területével nagyobb, ez pedig egyenlő t-vel, mert tükörképeik: ABM, BCM, CAM éppen kitöltik ABC-t.
E hatszögnek az A, B, C csúcsokba befutó oldalpárjai egyenlők, mert pl. CA'=CM=CB', tehát a körülírt kör OA', OB', OC' sugaraival való felbontással területét 3 deltoid területének összegeként is előállíthatjuk:
2t=OAB'C'2+OBC'A'2+OCA'B'2=rB1C1+rC1A1+rA1B1==r(B1C1+C1A1+A1B1)=rk.


Evvel igazoltuk a bizonyítandó állítást.
 

Megjegyzés. Derékszögű háromszögben MCA'B', így a hatszög elfajul, tompaszögű háromszög esetén pedig hurkolttá válik.