A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Legyenek a -ből induló és -re, illetve -re merőleges négyzet oldalak és . Forgassuk el a háromszöget körül -kal úgy, hogy a pontba kerüljön. Ekkor az oldal meghosszabbításába kerül és azzal egyenlő szakaszt alkot. 1. ábra Ennek folytán, ha meghúzzuk az háromszög -ből induló súlyvonalát, az egyben az háromszög középvonala is lesz, s így az -vel egyenlő szakasz a súlyvonal kétszerese, a feladat állításának megfelelően. Hasonlóan járhatunk el a hatszög másik két szóbajövő oldalával is.
Megjegyzések: 1. Azt is tudjuk, hogy párhuzamos a oldallal, s így , amiből egy -os elforgatással keletkezett, merőleges is a súlyvonalra. Nem egy versenyző észrevette ezt a merőlegességet, de sajnos, fennállását a szemléletből, bizonyítás nélkül elfogadta, holott ez a tény semmivel sem magátólértetődőbb, mint aminek bizonyítását a feladat kívánja. 2. Számos megoldás a fentinek nem lényegesen különböző változata. Így egyesek a pont -re vonatkozó tükörképét véve a és háromszögek egybevágóságát igazolták, vagy meghúzva a -vel párhuzamos középvonalat, a és háromszögek hasonlóságát bizonyították fentiekkel rokon gondolatok alapján.
II. megoldás: A és pontok jelentése legyen ugyanaz, mint az előző megoldásban, és a háromszög -ből induló magasságvonala messe -t -ben. 2. ábra Forgassuk el az és háromszögeket körül ellenkező irányban -kal úgy, hogy az pont -be, pedig -be kerüljön. A háromszögek új helyzete legyen és . Ekkor az elforgatás következtében a és szakaszok merőlegesek -re, s így egy egyenesbe esnek, amely párhuzamos -vel; másrészt és merőleges -re, tehát párhuzamos egymással. Ezek szerint paralelogramma. Ebből következik egyrészt, hogy egyenlő hosszú -vel, ami kétszerese; másrészt az -fel egyenlő hosszú és a -fel egyenlő egymással egyenlők, így tehát az háromszög súlyvonala. Ezzel a feladat állítását igazoltuk.
III. megoldás: Jelölje és ugyanazokat a pontokat, mint az előző megoldásokban. Egészítsük ki az és háromszögeket az , ill. paralelogrammává. 3. ábra Azt állítjuk, hogy ez a két paralelogramma egybevágó. Forgassuk ugyanis el az ábrát az fölötti négyzet középpontja körül -kal úgy, hogy a oldalba menjen át. Ekkor az oldal, amelyik párhuzamos és egyenlő -vel, az utóbbira merőleges négyzetoldalra kerül, tehát az paralelogramma -t fogja fedni. Az és oldalak ennek a paralelogrammának a két átlójával egyenlők s így a paralelogrammában felezik egymást. Ez azonban éppen azt jelenti, hogy a két háromszög bármelyikében a -vel szemközti oldal a másik -ből induló súlyvonalának a kétszerese és arra merőleges. Ezzel a feladat állítását (annál valamivel többet is) igazoltuk.
Megjegyzések: 1. Ebben a megoldásban világos az és háromszögek teljesen szimmetrikus szerepe, ami különben közvetlenül látszik abból, hogy az ábrán szereplő két négyzet keletkezhetett akár mint az egyik, akár mint a másik háromszög -ből induló oldalaira kifelé rajzolt négyzet. 2. Ennek megfelelően az I. és II. megoldásban is felcserélhetnénk a két háromszög szerepét, ami annak felel meg, hogy ábráink alapján helyett -re is igazolhatnánk a feladatnak megfelelő állítást. Ez az I. megoldás esetén teljesen azonos módon történhetne, a II. megoldást annyiban kellene módosítani, hogy súlyvonal voltának bizonyítása helyett arra kellene hivatkoznunk, hogy a háromszög -ből kiinduló súlyvonala egyben a paralelogramma középvonala is, és így -gyel és -vel párhuzamos és egyenlő, a kettő együtt pedig kiadja -t. 3. A feladat állítása érvényben marad akkor is, ha nem kifelé, hanem ,,befelé'' rajzolunk az háromszög oldalai fölé négyzeteket. (A hatszög ebben az esetben hurkolt hatszög lesz.) Ez esetben a bizonyításainkban szereplő háromszög helyébe mindössze annak a pontra vonatkozó tükörképe lép.
|
|