A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Képzeljük a feladatot megoldottnak, a betűzést az 1. ábra mutatja. 1. ábra A és szögfelezők messék a kört másodszor a , ill. pontokban. A kerületi szögek tétele szerint , és , és így ugyancsak a kerületi szögek tételének értelmében az négyszögben a átló felezi a és csúcspontoknál fekvő szögeket, vagyis a átló a négyszög szimmetria tengelye. Ebből következik, hogy a négyszög deltoid, és merőlegesen felezi az átlót. Eszerint az igen egyszerű szerkesztés menete Az szakaszt merőlegesen felező egyenes metszi ki a körből a és pontokat (2. ábra). 2. ábra A és egyeneseknek második metszéspontja a körrel szolgáltatja a keresett , ill. pontokat.
II. megoldás: Még egyszerűbb szerkesztéshez jutunk a következőképpen: Legyen az egyenes második metszéspontja a körrel . Az -ben a csúcsnál fekvő szög az külső szöge (1. ábra). Tehát . Az mint kerületi szög , és így az . Tehát az -ben e két egyenlő szöggel szemben fekvő két oldal is egyenlő, vagyis | |
Eszerint az körül sugárral rajzolt kör metszi ki az adott, körből a keresett és pontokat (3. ábra). 3. ábra Megjegyzés: Az itt bizonyított tételt (mely szerint a háromszög köré írt kör két csúcspont közti ívének felezőpontja éppolyan távol van a két csúcsponttól, mint a háromszögbe írt kör középpontjától) lényegében tartalmazta az 1954. évi Arany Dániel versenyen kezdők részére kitűzött 1. feladat (lásd a K. M. L. IX. kötet, 2. sz. 1954. okt., 33. o.), de megtalálható a tétel a Matematikai Versenytételek I. részében is az 1897/2. feladathoz fűzött 2. jegyzetében (42. o.). Néhány versenyző hivatkozott is e forrásokra, de a megoldók zöme bizonyította e tételt. A bizonyítás tulajdonképpen már az I. megoldásban megtörtént, amikor megmutattuk, hogy az négyszög (1. ábra) deltoid, vagyis , és .
III. megoldás: Igen szép, szellemes megoldáshoz jutunk (bár nem a legegyszerűbbhöz), ha az előzőknél valamivel többet (Feuerbach-féle kör) használunk fel. Tekintsük a keresett -et valamely talpponti háromszögének, akkor az adott középpontú és sugarú kör az Feuerbach-féle köre . Ismeretes, hogy az magasságvonalai a talpponti háromszög szögfelezői, tehát az adott pont azonos az háromszög magasságpontjával, pedig az -ból kiinduló magasságvonal talppontja. Ismeretes továbbá, hogy az körülírt köre nem egyéb, mint a Feuerbach-féle körnek arányú kivetítése az centrumból. Eszerint a szerkesztés menete: Az pont tükörképe a pontra nézve lesz az köré írt körnek középpontja (4. ábra). 4. ábra körül 2 sugárral rajzolt kör a kör. Az pontban -ra emelt merőleges egyenes metszi ki a -ből a és pontokat. A és egyeneseknek a körrel való, ponton túl fekvő metszéspontjai a keresett és pontok.
IV. megoldás: Könnyen nyerhető egy szerkesztés, de távolról sem egyszerű szerkesztés, Euler egy tételén keresztül, melyet a versenyzők nagy része ismert és felhasznált, pl. a következő módon: Ha az adott kör középpontja , sugara , a keresett háromszögbe írt kör sugara , és , akkor Euler tétele szerint (lásd pl. Matematikai Versenytételek I. rész, 41. o.) ahonnan és így az adatokból negyedik arányosként könnyen megszerkeszthető (5. ábra). 5. ábra Az pontból az körül sugárral rajzolt körhöz szerkesztett érintők metszik ki az adott körből a keresett és pontokat (6. ábra). 6. ábra Az idézett helyen megtaláljuk annak bizonyítását is, hogy az Euler-összefüggés teljesülése esetén a kerület bármely pontjából indulva ki a egyenes is érinti az középpontú sugarú kört, tehát az háromszög megfelel a feladat feltételeinek. Mindig van egy és csakis egy megoldás, mert miatt , és így a sugarú kör mindig az sugarú kör belsejében van.
Megjegyzés: E tétel különben, mint láthattuk (gyakorlati szempontból tekintve) elég körülményes szerkesztéshez vezet, még akkor is, ha negyedik arányosként szerkesztjük meg közvetlenül a -t. A megoldók legnagyobb része azonban ügyetlenebbül a alakból, az adott és szakaszokból, a derékszögű háromszöggel kapcsolatos mértani középarányosság felhasználásával szerkesztette meg az szakaszt, amelyből -ként kapta meg a -t. Szerkesztő megjegyzése: Számos versenyző ‐ főleg lapunk olvasói ‐ használta fel e tételt, amelyre lapunk a közelmúltban kétszer is (XIII. kötet 3. sz. 1956. november, 96. o., és XIII, kötet 5. sz. 1956. december 143. o.) hivatkozott. Kitűnik ebből, hogy a középiskolai matematikai irodalom ismerete kétségkívül előnyt jelent a versenyzőknek, amint erre lapunk állandóan rámutatott. Jelen esetben azonban sem az Euler-tételre, sem a Feuerbach-féle körre nem volt szükség, hanem az I. gimnáziumban tanult egyszerű szögösszefüggések vezettek el a legegyszerűbb, legelegánsabb szerkesztéshez, amint azt az I. és II. megoldásban láttuk. |
|