Feladat: 1956. évi Matematika OKTV II. forduló 2. feladata Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1956/szeptember, 7 - 9. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Paraméteres egyenletrendszerek, Szögfüggvények, síkgeometriai számítások, Szinusztétel alkalmazása, OKTV
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1956/szeptember: 1956. évi Matematika OKTV II. forduló 2. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás: A megoldásnak egy természetesen kínálkozó (ha nem is legegyszerűbb) módja, hogy megoldjuk a feltételi egyenletrendszert és a nyert gyökök értékeit behelyettesítjük a bizonyítandó egyenlőségekbe.

 

A feltételi egyenleteket rendre a, b, c-vel szorozva
a2=abz+acy;(1)b2=bcx+abz;(2)c2=acy+bcx.(3)


(2)-ből abz értékét, (3)-ból acy értékét (1)-be helyettesítve
a2=b2+c2-2bcx.
Innen, ha b0, c0, akkor
x=b2+c2-a22bc,
tehát
1-x2=4b2c2-(b2+c2-a2)24b2c2==4b2c2-(a4+b4+c4+2b2c2-2a2b2-2a2c2)4b2c2==2(a2b2+a2b2c2+c2)-(a4+b4+c4)4b2c2


és így, ha x±1
a21-x2=4a2b2c22(a2b2+a2c2+b2c2)-(a4+b4+c4).

Ebben az alakban nyilvánvaló, hogy a, b, c és x, y, z egyidejű ciklikus felcserélésével a baloldal átmegy b21-y2, illetőleg c21-z2-be, míg a jobboldal önmagába megy át. Ezzel a feladat állítását bebizonyítottuk, arra az esetre, ha x±1, y±1 és z±1, a0, b0, c0.
Vizsgáljuk meg, mi a helyzet a kizárt esetekben.
1. Ha b=c=0, akkor az első egyenletből a=0. Ez az eset figyelmen kívül hagyható.
Ha pl. c=0, b0, akkor az első két egyenletből
z=ab=ba.

Innen z=±1 és a harmadik egyenletből
y=±abx=x
(vagy mindkét helyen a felső, vagy mindkét helyen az alsó előjel veendő) x tetszőleges lehet. Ez esetben tehát a következményben szereplő első két tört egyenlő, a harmadik értelmetlen.
2. Ha a0, b0, c0, de pl. x=±1, akkor kell, hogy az 1-x2-re kapott tört kifejezés számlálója 0 legyen. Mivel pedig az az a, b, c fölcserélésével nem változik, így egyszersmind 1-y2=1-z2=0 adódik, tehát a feladat következményében szereplő mindhárom tört értelmetlen.
 

II. megoldás: Kiküszöbölve z-t (1)-ből és (2)-ből, nyerjük, hogy
c(ay-bx)=a2-b2.
Ebbe c értékét 3-ból behelyettesítve
a2-b2=(ay+bx)(ay-bx)a2y2-b2x2.
Ez így is írható
a2(1-y2)=b2(1-x2),
ami egyenértékű a bizonyítandó első egyenlőséggel. Hasonlóan kapjuk a második egyenlőséget.
 

Megjegyzés: Az I. megoldásban felismerjük, hogy amennyiben a, b, c valamely háromszög oldalainak mértékszámai, akkor x éppen cosα.
A feltételi egyenletek ez esetben a következőkbe mennek át:
a=bcosγ+ccosβ,b=ccosα+acosγ,c=acosβ+bcosα.
Ez az oldalak előállítása a másik két oldal vetületeként. A bizonyítandó állításban pedig a sinus-tételt ismerhetjük fel.
Ez a trigonometriai összefüggés csak speciális esete a feladat állításának, mert a bizonyított tételünk akkor is érvényes, ha a, b, c tetszésszerinti számok.
E trigonometriai összefüggésre több versenyző rámutatott. Volt olyan is, aki ‐ mint láttuk, tévesen ‐ a trigonometriai összefüggést a feladat állításával egyenértékűnek vette, és ennek alapján vélte a kívánt bizonyítást szolgáltatni.