A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: a) A terület kiszámítása: Képzeljük a feladatot megoldottnak. A betűzést az 1. ábra mutatja. 1. ábra Az
egyenletrendszerből akarjuk kiszámítani -t, illetőleg -et. (2)-ből levonva (1)-et és (3)-ból (2)-t
A (2) alatti egyenletet -tel szorozva, továbbá (5) és (4)-ből és értékét behelyettesítve új ismeretlent vezetve be | | ahonnan Tehát | | Az oldalú négyzetnek nincs a belsejében, mert .
b) A négyzet megszerkesztése: A pontról azt tudjuk, hogy az és ponttól mért távolságainak az aránya , a és ponttól vett távolságainak aránya pedig . Ennek alapján a négyzet megszerkesztése a következőképpen történhet: rajzoljunk tetszés szerinti négyzetet és azt az Apollonius-kört, amelynek pontjaira nézve az és ponttól mért távolságok aránya , továbbá azt, amely pontjainak a és ponttól mért távolságai aránya . E két körnek van metszéspontja és (2. ábra). 2. ábra Nagyítsuk vagy kicsinyítsük a négyzetet a (ill. ) pontból, mint hasonlósági centrumból úgy, hogy (ill. ) hosszegység legyen. Az egyik megoldásban a pont a négyzeten kívül van.
II. megoldás: a) A terület kiszámítása: A következő út, amelyen több versenyző elindult, jó példa arra, hogy nem minden helyes összefüggés alkalmas a feladat áttekinthető megoldására. Aszerint, amint az -ben, vagy -ben van, fennáll a területekre vonatkozó egyenletek egyike, ahol a keresett négyzet oldala. Az egyes háromszögek oldalhosszai , , , ill. , , , ill. , , , így Heron képlete szerint
Ezeket a fenti egyenletbe helyettesítve egy tagot a baloldalra kellene vinni, majd háromszori négyzetre emelés után jutnánk algebrai egyenletre, mely közben nem egyszerűsödik lényegesen. Így ezen az úton nem jutunk gyakorlatilag kezelhető megoldásra, bár teljesen helyesen írtunk fel közben egy egyetlen ismeretlent tartalmazó egyenletet. Azért a Heron-képlettel is célhoz érhetünk, a következő módon. (A jelölést az 1. ábra mutatja.) Az előbbiek alapján | | (1) | | | (2) | továbbá . (3)
(1) és (2)-ből , ill. értékét (3)-ba helyettesítve, rendezés után az I. megoldásban szereplő egyenletet nyerjük.
b) A négyzet megszerkesztése: Tegyük fel, hogy a keresett négyzet oldalhosszát (pl. az I. megoldásban megadott módon) kiszámítottuk: Ez az eredmény és általában minden olyan formula, amelyik az adott mennyiségekből a 4 alapművelet (ide tartozik az egész kitevőjű hatványozás) és véges számú négyzetgyökvonás alkalmazásával előállítható, mindjárt módot is ad a kérdéses adat megszerkesztésére. (Lásd 544. sz. kitűzött feladatot.) Esetünkben, ha ismert az egység (pl. a és hosszúságú távolságok különbsége), nem egyéb, mint olyan derékszögű háromszög átfogója, melynek befogói ill. . Ez utóbbi távolságot úgy szerkeszthetjük meg, hogy előbb megszerkesztjük -et és azután és között a mértani középarányost. pl. olyan derékszögű háromszög befogójaként nyerhető, amelynek ismert befogója egység, átfogója egység (3. ábra). 3. ábra olyan derékszögű háromszög átfogója, amelynek befogói és egység (4. ábra).
4. ábra (Teljesen hasonlóképpen szerkeszthető meg a másik gyök: is.
Megjegyzés: Lényeges volt, hogy szerkesztéseinkben csak a kiindulásul adott távolságokat és az azokból megszerkesztetteket (pl. , ) használtuk fel. Többen a számítással kapott eredményt (irracionális szám közelítő értékét) mérőlécről igyekeztek körzőnyitásba venni és ezzel a távolsággal >>szerkesztettek<< négyzetet. (Valójában csak >>rajzoltak<< négyzetet). Ilyen módon természetesen a legtöbb szerkesztés nem okozna gondot annak, aki ismeri a trigonometriát. Ilyen eljárást azonban nem nevezünk >>szerkesztés<<-nek, bármilyen jó is legyen gyakorlati szempontból, mert a megengedett szerkesztő eszközök között nem szerepel a távolság- és szögmérő, hanem csak a körző és vonalzó.
III. megoldás: a) A terület kiszámítása: Térjünk vissza az 1. ábrához. Legyen , . Számítsuk ki -t, ill. -t a cosinus-tétel segítségével az , ill. háromszögekből. A kifejezésekben egyedül az négyzetoldal lesz ismeretlen. Erre pedig abból kaphatunk egy egyenletet, hogy , s így , vagyis | | (1) | Az háromszögböl ahonnan | | (2) | A háromszögből ahonnan | | (3) | A (2) és (3) alatti értékeket (l)-be helyettesítve amiből Ezzel az első megoldásban már szereplő egyenlethez jutottunk.
b) A négyzet megszerkesztése: Az , , ill. pontok rendre a pont körül , , ill. egységnyi sugarú , , körön lesznek (5. ábra). Az egyik csúcsot, pl. -t tetszés szerint megválaszthatjuk a körön. Képzeljük most megszerkesztettnek a négyzetet. A négyzet csúcsát átvihetjük -be úgy, hogy körül -kal elforgatjuk és egyidejűleg -ból arányban nyújtjuk. Hajtsuk végre ezt a transzformációt a körre vonatkozóan, akkor a keletkezett új kör ( körül sugarú) metszi ki a körből a keresett négyzetnek -val szemközt fekvő (ill. ) csúcsát. Ennek ismeretében a másik két csúcspont már könnyen megkapható. Ismét csak egy esetben lesz a négyzet belsejében.
5. ábra 6. ábra
IV. megoldás: a) A négyzet megszerkesztése: Képzeljük a feladatot megoldottnak és forgassuk el a négyzetet a csúcs körül -kal úgy, hogy az csúcs elforgatása: a csúcsra kerüljön (6. ábra). A elforgatása és a forgatás szöge miatt és természetesen . Ezek alapján a szerkesztés menete: szerkesszünk egyenlőszárú derékszögű háromszöget hosszúságú szárakkal (7. ábra) és szerkesszük meg azokat a pontokat, amelyek -től , -től egység távolságra vannak. megoldás: és . Ezek a pontok felelnek meg a -vel szomszédos csúcsnak. (ill. ) ismeretében a négyzet már könnyen megszerkeszthető. Ismét csak az egyik négyzet felel meg feltételünknek. 7. ábra b) A terület kiszámítása: A szerkesztés módot ad a számítás elvégzésére is. A -ből (6. ábra) a cosinus-tétel szerint
A -ből
ahonnan | | (2) | és így A (2) és (3) alatti értékeket (1)-be helyettesítve | | (A szerkesztés második megoldása a szögnek felel meg.) Megjegyzés: A szerkesztés és a számítás is elvégezhető bármelyik bemutatott módon, akkor is, ha , , helyett más , , távolság van adva. és szimmetrikus helyzete miatt feltehetjük, hogy . Ez esetben az utolsó megoldásból pl. azonnal adódik, hogy a feladat akkor és csakis akkor oldható meg, ha azaz
|