Feladat: Pontversenyen kívüli P.338 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Feledi György ,  Heckenast László 
Füzet: 1981/október, 74. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Indirekt bizonyítási mód, Számsorozatok, Pontversenyen kívüli probléma
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1980/szeptember: Pontversenyen kívüli P.338

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A feladat állításán túlmenően megmutatjuk, hogy ha első sorozatként a természetes számok egy tetszőleges (csupa különböző számból álló) részsorozatát választjuk, és a feladatban megadott eljárással lépésről lépésre új sorozatot gyártunk belőle, akkor az első sorozatban szereplő minden természetes szám végtelen sok sorozatnak lesz az első eleme. Meggondolásunkban szükség van a következő definícióra: Ha egy n szám a felírt sorozatok közül véges sok kivételével mindegyikben a k-adik helyen áll, akkor azt mondjuk, hogy a k-adik hely az n szám törzshelye.
Először azt látjuk be, hogy ha valamely n szám csak véges sokszor (esetleg 0-szor) kerül az első helyre, akkor ennek az n számnak van törzshelye. Ekkor ugyanis van olyan m szám, hogy az m-edik sorozattól kezdve n nem szerepel első elemként. Minthogy a későbbiekben n nem kerül az első helyre, így hátrafelé sem léptethetjük. Tehát csak előre léphet, s mivel nem éri el az első helyet, véges sok lépés után eljut egy olyan helyre, ahonnan többé sem hátra, sem előre nem mozdul. Ez a hely n-nek a törzshelye lesz.
Ezek után beláthatjuk, hogy egyetlen hely sem lehet törzshely. Ebből a bizonyítani kívánt állításunk már következik, hiszen épp most láttuk, hogy ha volna olyan n természetes szám az első sorozatban, amely csak véges sokszor szerepel első elemként, akkor n-nek volna törzshelye. Tegyük fel, hogy van törzshely. Megmutatjuk, hogy ez a feltevés ellentmondásra vezet. Ha van törzshely, akkor nyilván van egy legkisebb j szám, amelyre a j-edik hely törzshely. Legyen az m-edik sorozat az, amelyben a j-edik helyen álló szám végleg elfoglalja törzshelyét. Ez a sorozat tehát így kezdődik: a1...,aj-1aj... és aj többé nem mozdul a j-edik helyről.
Legyen ai a legnagyobb az a1,...,aj-1 számok közül. Mivel a1,...,aj-1 páronként különböző természetes számok, így aij-1. Másrészt i<j, így az 1., 2.,...,i. helyek egyike sem törzshely, tehát ai előbb-utóbb elmozdul az i-edik helyről előbb az (i-1)-edikre, majd az (i-2)-edikre, végül eljut az első helyre is. Amikor ai az első helyre kerül, a sorozat eleje aib2b3...bj-1aj alakú. A következő lépésben ai az (ai+1)-edik helyre kerül. De ai+1j, így az első helyre b2, a másodikra b3 stb., a (j-2)-edik helyre bj-1 és a (j-1)-edik helyre a j kerül. Ez azonban ellentmond annak, hogy a j-edik hely a j törzshelye.
Beláttuk tehát, hogy feltevésünk ellentmondáshoz vezet, s ezzel állításunkat bebizonyítottuk.