A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Oldjuk meg a feladatot először esetén. Ekkor az egyenlőtlenség az alakot ölti, ahol . Ha , akkor és , és ezek összeadásából adódik a bizonyítandó egyenlőtlenség. Ha , akkor ennek és a egyenlőtlenségnek a szorzásával kapjuk a kívánt egyenlőtlenséget. Térjünk rá most az általános esetre. Legyen | | Rögzítve a és a változókat , az egyenlőtlenség bal oldala az , , , változók lineáris függvénye. Lineáris függvény a maximumát egy tartományban csak olyan pontban veheti fel, amely nem belső pontja egyetlen, a tartományban haladó egyenes szakasznak sem. A tartomány jelen esetben a | | feltételekkel van definiálva, azaz az -dimenziós szimplex egy lapja. Az előbbi feltételnek csak a szimplex csúcsai (az origót kivéve) tesznek eleget, azaz a kifejezés a legnagyobb értékét valamely (0, 0, , 0, , 0, , 0) pontban veszi fel, és ekkor az értéke, pontosabban legyen és , akkor a kifejezés értéke | | Rögzítsük most a , , , számokat, a , , , változókat tekintve ismét egy lineáris függvényt kapunk, amelyre az előző gondolatmenet megismételhető: valamilyen -re , helyettesítéssel növeljük a kifejezés értékét. Ha , akkor | | adódik, ha , akkor az kifejezést kapjuk. Ez utóbbira még egyszer ismételjük meg a módszerünket, legyen , . Akkor esetén , esetén pedig majorálja a kifejezést, és egyik sem nagyobb, mint . Elég tehát esettel foglalkozni, ekkor a kifejezés értéke amiről az első részben beláttuk, hogy nem nagyobb -nél.
B. P.
|