Feladat: Pontversenyen kívüli P.279 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Balázs Iván József ,  Horváth 619 Miklós ,  Ráth György ,  Sali Attila ,  Seress Ákos 
Füzet: 1978/szeptember, 18 - 19. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Összefüggések binomiális együtthatókra, Sorozat határértéke, Pontversenyen kívüli probléma
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1977/február: Pontversenyen kívüli P.279

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Alakítsuk át először a binomiális együtthatók szorzatát

Pn=(n0)(n1)...(nn)=n1n(n-1)12...n(n-1)...112...n=j=1njjj!.
Az itt fellépő tényezők egyenlőek az ei=(1+1i)i sorozat első (j-1) tagjának a szorzatával:
e1e2...ej-1=213222...jj-1(j-1)j-1=jj-1(j-1)!=jjj!.
Emiatt
Pn=j=2n(i=1j-1ei)=i=1n-1ein-i.
Vezessük be az e0=1, m=n(n+1)2 és Qn=Gn2n jelöléseket, akkor
Qn=Pnm=i=0n-1ein-im,
tehát a vizsgálandó sorozat négyzete m szám mértani közepével egyenlő, amelyek közül n az e0-lal, (n-1) az e1-gyel, általában (n-i) az ei-vel egyenlő. Mivel az ei sorozat monoton nő, és e a határértéke, ebből következik, hogy 1=e0Qne, elegendő belátni, hogy tetszőleges k-hoz található olyan N, hogy Qnek, ha n>N. Valóban,
Qn=i=1k(eiek)n-im(i=1kekn-i)(i=k+1nein-i)m,
és itt a második szorzat minden tényezője legalább ek, így elég belátni, hogy az első szorzat minden tényezője tart 1-hez, midőn n tart a végtelenbe. Ez viszont az exponenciális függvény folytonossága miatt igaz, hiszen az ei/ek tag kitevője
n-im=2(n-i)n(n+1)
tart 0-hoz, így a hatvány valóban tart 1-hez.
 
Megjegyzések. 1. Hasonlóan látható be, hogy az ei számok mértani közepe,
e0e1...en-1n=nn!n
is tart e-hez, tehát n! értékére jó közelítést kapunk, ha az n/e hányados n-edik hatványát vesszük. Pontosabb becslést ad a következő egyenlőtlenség:
(ne)n2πn<n!<(ne)n2πn(1+110n).

2. Az ax exponenciális függvényt tetszőleges a>0 alap mellett értelmezhetjük az összes valós x-re, az a=1 alap mellett a függvény állandó, a>1 mellett monoton növő, a<1 mellett monoton fogyó. A
bx=axlogab
összefüggés alapján elég egy alap, mondjuk a=e mellett vizsgálni a függvényt.

Az (1+1n)n sorozat konvergenciája alapján belátható, hogy az ex függvény deriváltja sajátmaga, emiatt az e alapú logx deriváltja 1/x. A fenti feladatban vizsgált sorozat logaritmusa a (2x-1)logx függvény (0,1) intervallum feletti integráljának közelítő összege, határértéke ennek alapján is meghatározható.