A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megmutatjuk, hogy az eljárás nem igazságos. Mivel a kilenc részből kezdi a válogatást, azért a zsákmány részét mindenképpen megszerezheti. (Mindig a még meglevők közül a legnagyobbat választja ) is megszerezheti a zsákmány részét, ha függetlenül felosztási módszerétől minden által kialakított részt három egyenlő részre oszt szét. Ezekből egyet-egyet megszerezhet, így a zsákmány részét is megszerezheti. Így és számára az eljárás igazságos, viszont számára nem az. Ha ugyanis és szövetségre lép, együtt megszerezheti a zsákmány (- szorosát, ahol tetszőlegesen kicsi pozitív szám. Ehhez -nek azt kell tennie, hogy az által elkészített részek közül a legnagyobbikat egy nagy és két kicsi részre osztja, a másik két részt pedig igazságosan három részre osztja. Ezután elveszi a által elkészített nagy részt, és -vel együtt még mindig meg tud szerezni részt az által készített másik két rész igazságos harmadaiból. Ha tehát az által készített részek nagyság szerint rendre -szeresei az egész zsákmánynak, akkor és együtt a zsákmánynak legalább | | -szeresét szerzi meg, ahol azt jelöli, hogy a által készített két kicsi rész együtt hányszorosa az egész zsákmánynak. Egy elosztási rendszer csak akkor igazságos, ha bármelyik fél a ráeső részt a többiek bármilyen taktikája mellett meg tudja szerezni. A fenti eljárás lehetővé teszi és számára, hogy ketten a zsákmány több mint -át megszerezzék, számára az elosztás így igazságtalan. Mercz Béla (Ráckeve, Ady E. Gimn., IV. o. t.)
Megjegyzés. A fenti meggondolás során végig hallgatólagosan feltételeztük, hogy nincs lényeges különbség a rablók között a rablott holmi, illetve annak részei értékének megítélésében. De ha a megadott eljárás igazságos volna, akkor szükségképpen erre az esetre is igazságosnak kellene lennie. Pócsi György (Debrecen, Fazekas M. Gimn., IV. o. t.) |