A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Rendezzük az elemeinket a szokásos módon négyzetes táblázatba, sorból és oszlopból álló ún. mátrixot kapunk: | | Jelöljük az -edik sor elemeinek összegét -vel, a -edik oszlop elemeinek az összegét -vel, és válasszuk ki a sorok közül is, oszlopok közül is azt, amelyikben a legkisebb az összeg. Legyen ez ‐ mondjuk ‐ a -adik sor és az -edik oszlop:
Tegyük fel először, hogy . A -adik sorban a pozitív elemek száma nem lehet nagyobb -nál, hiszen ezek mindegyike legalább . Tehát legalább darab nulla van a -adik sorban. Az ezeken átmenő oszlopok összege szerint legalább , a többi pedig feltevésünk szerint legalább . Az első fajtából legalább darab van, tehát az oszlopösszegek összege legalább : | | (4) | Ebből viszont következik , hiszen bal oldalán is, bal oldalán is a mátrix összes elemének az összege áll, jobb oldalán pedig | | ahol Hasonlóan bizonyíthatjuk a feladat állítását abban az esetben is, amikor , csak az oszlopok és sorok szerepét kell felcserélni. Mellékeredményként azt is beláttuk, hogy -ben akkor és csakis akkor lehet az egyenlőség jele érvényes, ha a sorösszegek és oszlopösszegek mindegyike . Ez persze csak páros -ekre teljesülhet, de azokra mindig el is érhető, például az választással, ahol az ún. Kronecker-féle deltafüggvény, értéke vagy aszerint, hogy és egyenlőek-e vagy sem. |