Feladat: Pontversenyen kívüli P.176 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: -
Megoldó(k):  Balázs Á. ,  Bara T. ,  Bíró B. ,  Buza A. ,  Fukker B. ,  Homonnay G. ,  Horváth Mária ,  Jakab Tibor ,  Kelemen Dezső ,  Kiss E. ,  Kollár János ,  Kovács Sándor ,  Kovács Zoltán ,  Markó P. ,  Páles Zs. ,  Pálffy L. ,  Rapp Ferenc ,  Timár J. ,  Vörös Z. 
Füzet: 1974/március, 121 - 122. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Racionális számok és tulajdonságaik, Irracionális számok és tulajdonságaik, Pont körüli forgatás, Indirekt bizonyítási mód, Négyzetek, Háromszög-rácsok geometriája, Vektorok lineáris kombinációi, Vektorok felbontása összetevőkre, Pontversenyen kívüli probléma
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1973/április: Pontversenyen kívüli P.176

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Ismeretes ‐ ez könnyen be is látható ‐ a szabályos háromszög rács következő tulajdonsága: ha A és B rácspont, akkor B-nek A körüli +60-os elforgatottja is rácspont. Ezt használjuk fel. Indirekt módon bizonyítunk. Tegyük fel, hogy az A1, B1, C1 és D1 rácspontok által meghatározott négyszög négyzet (a csúcsok körüljárása legyen pozitív). Jelölje i=1,2,3,... mellett Ai+1, Bi+1 Ci+1 és Di+1 rendre Bi-nek Ai körüli, Ci-nek Bi körüli, Di-nek Ci körüli és Ai-nek Di körüli +60-os elforgatottját. Az előbb mondottak értelmében a forgatásokkal kapott pontok mindegyike rácspont. Ai+1-nek az AiBi egyenestől mért távolsága 3AiBi/2, tehát kisebb, mint AiBi, ezért az Ai+1, Bi+1, Ci+1 és Di+1 pontok mindegyike az AiBiCiDi négyzet belsejében van (1. ábra).

 

 

1. ábra
 
Ha az AiBiCiDi és Ai+1Bi+1Ci+1Di+1 négyszögeket +90-kal elforgatjuk az AiBiCiDi négyzet középpontja körül, az Ai+1 pont Bi+1-be, a Bi+1 pont Ci+1-be, a Ci+1 pont Di+1-be és a Di+1 pont Ai+1-be kerül, vagyis Ai+1Bi+1Ci+1Di+1 is négyzet. Így azt kaptuk, hogy az A1B1C1D1 négyzet belsejében végtelen sok rácspont van, ez pedig ellentmondás.
 

Jakab Tibor (Budapest, Berzsenyi D. Gimn.)

 

II. megoldás. Ismét indirekt módon bizonyítunk.
A rácspontokból álló négyzet csúcsait (a pozitív körüljárás irányában haladva) jelölje A, B, C és D. Az adott rácsot meghatározó háromszöggel egybevágó AXY pozitív körüljárású háromszög A csúcsában vegyük fel a koordináta-rendszer kezdőpontját, és az AX félegyenes legyen az x tengely pozitív fele (2. ábra).
 

 

2. ábra
 

Mint ismeretes, azok és csak azok a P pontok lesznek rácspontok, amelyekre alkalmas α és β egész számokkal
AP=αAX+βAY.
Ezért, s a feltevés alapján van olyan p, q, r, s egész szám, hogy
AB=pAX+qAY,AD=rAX+sAY.

Mivel másrészt AX koordinátái (1;0) és AY koordinátái (12,32) azért

AB(p+q2,q32),AD(r+s2,s32).

A feltevés szerint AD az AB-nek (+90)-os elforgatottja, ezért
p+q2=s32,-q32=r+s2.

Ezekből ellentmondás következik, hiszen pl. 3=2p+qs, vagyis 3 racionális, ami nyilván nem igaz.
 

Kelemen Dezső (Kaposvár, Táncsics M. Gimn.)