A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ha a pontok egy egyenesen vannak, az állítás könnyen belátható. A következő megoldás azonban ebben az esetben nem működik, ezért ennek az esetnek a tisztázását az olvasóra hagyjuk. Kössük össze egyenessel a pontrendszerhez tartozó pontpárokat, és tekintsük az így kapott egyenesek által határolt félsíkokat. Nevezzünk egy ilyen félsíkot ,,telített''-nek, ha a pontoknak több mint -a bennük van. Megmutatjuk, hogy a telített félsíkok metszete nem üres, és a metszet bármely pontja választható a feladatban szereplő pontnak. Tegyük fel az első állításunkkal ellentétben, hogy a telített félsíkoknak nincs közös pontjuk. Nevezzünk egy természetes számot "elválasztó''-nak, ha található a telített félsíkok között úgy, hogy ezek metszete már üres. Eszerint a telített félsíkok száma elválasztó. Vegyük a legkisebb elválasztó számot, és jelöljük azt -mel. Két esetet különböztetünk meg aszerint, hogy egyenlő-e -mal vagy sem. Ha , akkor legyen , , az a három telített félsík, amelyek metszete üres (1. ábra; ha több ilyen van, úgy az , , hármas bármelyikük lehet).
1. ábra Jelöljük az és közös részében levő pontok számát -szel, a csak -ben levő pontokét -gyel, a csak -ben levőkét -vel. Feltevéseink szerint egyrészt másrészt tehát . Hasonlóan kapjuk, hogy és , valamint és metszetében is -nél több pont van, ami nyilvánvaló ellentmondás. Rátérünk az eset vizsgálatára. Legyenek azok a telített félsíkok, amelyek metszete üres (ha több lehetőség van a választásra, ismét tetszőlegesen választhatunk). Mivel a legkisebb elválasztó szám, akárhogy hagyunk el egyet e síkok közül, a többiek metszete már nem lehet üres. Legyen olyan pont, amelyik kivételével mindegyik mondott félsíkban benne van . Tekintsük a , , , pontok konvex burkát: ha ez egy szakasz vagy háromszög, legyen a , , , pontok közül az, amelyik nem csúcsa (vagy végpontja) a konvex buroknak, ha pedig négyszög, akkor legyen az átlók metszéspontja. Könnyű ellenőrizni, hogy ez a az síkok mindegyikében benne van, tehát ismét ellentmondásra jutottunk. Ezzel beláttuk, hogy van olyan pont, amelyik mindegyik telített félsíkban benne van. Azt kell még megmutatnunk, hogy minden -n átmenő egyenes mindkét partján legalább pont található. Ismét tegyük fel, hogy ez nem igaz, és legyen olyan -n átmenő egyenes, amelynek egyik oldalán (az félsíkban) -nál kevesebb pont van (2. ábra).
1. ábra Akkor -nek a másik oldalán (az félsíkban) ‐ az -n levő pontokat nem is számítva ‐ több mint pont van. Ha van -n az adott pontok közül való, legyen köztük a -től legtávolabbi (ha két ilyen pont is volna, ezek egyike). Ha ilyen pont nincs, forgassuk -t körül pozitív forgásirányba mindaddig, amíg az adott pontok valamelyikébe nem ütközik. Ha ebben a helyzetben van rajta -beli adott pont, legyen ezek közül a -hez legközelebbi; ha ilyen nincs, legyen a -től legtávolabb levő, az egyenesen levő adott pont. Forgassuk tovább -t körül olyan irányban, hogy új helyzetében és az -beli adott pontok -nek ugyanazon az oldalán legyenek. Tartson ez a forgatás mindaddig, amíg a pontrendszer újabb pontjába nem ütközik. Mivel a pontok nem az egyenes pontjai, ez hamarabb bekövetkezik, mint hogy kiinduló helyzetünkbe visszatérünk. Forgatás közben egyetlen adott pont sem került át egyik oldaláról a másikra, -nek tehát a -t nem tartalmazó oldala telített félsík, amelyikben nincs benne. Ismét ellentmondásra jutottunk, ezzel az előrebocsátottak értelmében a feladat megoldását befejeztük. |