Feladat: Pontversenyen kívüli P.146 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bacsó Gábor ,  Bara T. ,  Bartolits I. ,  Császár Gy. ,  Kiss Emil ,  Marcsik R. ,  Nagy Z. ,  Oláh Vera ,  Pallagi D. 
Füzet: 1973/szeptember, 21 - 22. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyenlőtlenségek, Természetes számok, Teljes indukció módszere, Események algebrája, Pontversenyen kívüli probléma
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1972/szeptember: Pontversenyen kívüli P.146

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Az állítást k-ra vonatkozó teljes indukcióval igazoljuk. Ha k=1, akkor (1) két oldala azonos, az állítás igaz. Feltéve, hogy (1) igaz valamely k kitevőre, ezt felhasználva

[1-(1-x)n]k+1=[1-(1-x)n][1-(1-x)n]k[1-(1-x)n][1-(1-xk)n],
ahhoz tehát, hogy az állítás (k+1)-re is teljesül, elég igazolni a következőket:
[1-(1-x)n][1-(1-xk)n]1-(1-xk+1)n,
illetve a bal oldali nagy zárójeleket felbontva, hogy
(1-xk+1)n-(1-x)n(1-xk)n-[(1-x)(1-xk)]n.

Jelöljük itt az egymás utáni n-edik hatványok alapjait röviden rendre a, b, c, d betűvel. Így könnyebb látni, hogy
ac0,bd0és(2)a-b=c-d0(3)
és a bizonyítandó állítás így alakul
an-bn=cn-dn.(4)

A (2)-ből m=1,2,...,n esetén
an-mbm-1cn-mdm-1,
ezt a mondott m értékekre összeadva, majd a kapott (n-1)-edfokú polinomok közül a bal oldalit (a-b)-vel, a jobb oldalit (c-d)-vel szorozva, egy ismert azonosság és (3) figyelembevételével éppen (4) adódik. Ezzel az állítást igazoltuk.
Könnyen látható, hogy (1)-ben akkor és csak akkor áll fenn egyenlőség, ha legalább egy fennáll a következő egyenlőségek közül:
n=1,k=1,x=0,x=1.

Bacsó Gábor (Budapest, Móricz Zs. Gimn., IV. o. t.)

 
II. megoldás. A feladat állítását valószínűségszámítási értelmezéssel igazoljuk. Fessük egy n sorból és k oszlopból álló sakktábla mezőit egymástól függetlenül feketére vagy fehérre, és jelöljük A-val azt az eseményt, hogy a táblának minden egyes sorában adódott legalább egy fekete mező, B-vel pedig azt, hogy minden oszlopban adódott legalább egy fehér mező. Az A és B események közül legalább az egyik biztosan bekövetkezik a tábla minden teljes kifestésében, különben ugyanis volna olyan sor, amelyben minden mező fehér, és volna olyan oszlop is, melyben minden mező fekete, ami pedig együtt lehetetlen. Így a szokásos jelölésekkel
1=P(A+B)P(A)+P(B).(5)

Ha most bármely mező fehérre festésének valószínűsége x, akkor
P(A)=(1-xk)n,(6)
ugyanis annak a valószínűsége, hogy egy kiszemelt sorban mind a k mezőt fehérre festettük: xk; ezért annak a valószínűsége, hagy ebben a sorban van legalább egy fekete mező: (1-xk) ; ebből, egymás után mind az n sort véve, adódik (6). ‐ Hasonlóan látható be, hogy
P(B)=[1-(1-x)n]k,(7)
és (6)-ot és (7)-et (5)-be behelyettesítve, átrendezéssel éppen az állítást kapjuk.
 

Kiss Emil (Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn., III. o, t.)

 
Megjegyzés. Ezzel a meggondolással a következő állítás is igazolható:
i=1n(1-j=1kxi,j)1-j=1k(1-i=1nxi,j),
ahol 0xi,j1 (i=1,2,...,n; j=1,2,...,k).