A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a négyzetet -vel, a töröttvonal egymás utáni szögpontjait , , , -nel. A feltevés szerint | |
Vetítsük a szögpontokat az és az oldalakra, legyen vetülete illetve , ekkor | | így a , utakra | | ezért legalább az egyik út nagyobb mint 500, vehetjük, hogy az első út ilyen. A vetületek természetesen nem mindenütt az indexek növekvő vagy csökkenő rendjében követik egymást. Jelölje közülük az -hoz legközelebbit a következő tőle különbözőt , , az utolsót , ahol és . Azt mondjuk, hogy az szakasz valamely belső pontja -szeresen van fedve, ha -et töröttvonalunk számú szakaszának vetülete tartalmazza (pl. és 0-szorosan vannak fedve). Ekkor
Ha mármost minden kisebb volna 500-nál vagy legföljebb egyenlő volna vele, akkor a jobb oldal kisebb lenne 500-nál, holott a megválasztás szerint nagyobb nála. Van tehát olyan , amelyre , és ekkor az szakasz bármely belső pontján át -re merőlegesen állított egyenes legalább 501 pontban metszi a törött vonalat. Ezt kellett bizonyítani. Szeredi János (Budapest, II. Rákóczi F. Gimn.) Megjegyzések 1. A feladat feltevésének azt az elemét, hogy a töröttvonal nem metszi önmagát, abban használtuk ki, hogy az -ben emelt merőleges ugyanannyi pontban metszi a töröttvonalat, ahányszorosan fedve van. Ez ugyanis nem állna akkor, ha a töröttvonal két szakasza közös (belső) pontjának a vetülete volna. 2. Igaz a feladat következő általánosítása is: egy egységnyi oldalhosszúságú négyzet belsejében meg van rajzolva szakaszoknak egy olyan rendszere, amely szakaszok összhossza -né1 nagyobb ( természetes szám), és amely szakaszok közül bármely kettőnek legföljebb végpontjuk közös, akkor rajzolható a négyzet valamelyik oldalával párhuzamosan olyan egyenes, amely a töröttvonalat legalább pontban metszi. Kelen Miklós (Budapest, Berzsenyi D. Gimn.)
|
|