Feladat: Pontversenyen kívüli P.125 Korcsoport: - Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bálint L. ,  Balogh Z. ,  Banai M. ,  Bara T. ,  Bartolits I. ,  Bíró B. ,  Blahó Ágnes ,  Császár Gy. ,  Füredi Z. ,  Gergely I. ,  Hermann P. ,  Horti A. ,  Kelen M. ,  Kiss E. ,  Kollár János ,  Nagy S. ,  Párkány Katalin ,  Pintér I. ,  Reviczky J. ,  Schvarcz T. ,  Stachó B. ,  Szász Gy. ,  Székely A. ,  Szeredi J. ,  Szili L. ,  Totik V. ,  Turi Erzsébet ,  Wéber J. 
Füzet: 1973/január, 28 - 29. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Algebrai átalakítások, Nevezetes azonosságok, Összefüggések binomiális együtthatókra, Binomiális együtthatók, Pontversenyen kívüli probléma
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1972/január: Pontversenyen kívüli P.125

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A kérdéses szummát ‐ általános tagjában a kéttagú kifejezés négyzetét kifejtve ‐ három szumma összegévé alakíthatjuk. Az állandó közös tényezőket mindjárt kiemeljük:

ν=0n(n2-4nν+4ν2)(nν)=n2ν=0n(nν)-4nν=0nν(nν)+4ν=0nν2(nν).

Az első szumma értéke az ismert
(n0)+(n1)+(n2)+...+(nn)=2n(1)
azonosság alapján 1 n22n. A másodikban a ν=0-hoz tartozó tag 0, ha pedig ν1, akkor a tagokat így alakítjuk:
ν(nν)=νn!ν!(n-ν)!=n(n-1)!(ν-1)!(n-ν)!=n(n-1ν-1),(2)-4nν=0nν(nν)=-4n2ν=1n(n-1ν-1)=-4n2μ=0n-1(n-1μ)=-4n22n-1=-2n22n.


(Kiemeltük a közös, állandó tényezőt, új μ=ν-1 szummációs betűt vezettünk be, végül ismét alkalmaztuk (1)-et.)
Végül, a harmadik szummában hasonlóan ν=0 ismét 0-t ad, így (2), valamint ν=(ν-1)+1, és ismét (2), végül (1) alapján
ν2(nν)=nν(n-1ν-1)=n(ν-1)(n-1ν-1)+n(n-1ν-1),=n(n-1)(n-2ν-2)+n(n-1ν-1),tehát4ν=0nν2(nν)=4n(n-1)μ=0n-2(n-2μ)+4nμ=0n-1(n-1μ)==4n22n-2-4n2n-2+4n2n-1=n22n+n2n.

Mindezeket egybevetve a három szumma összege valóban egyenlő az állítás jobb oldalával. Ezzel a feladatot megoldottuk.
 

Turi Erzsébet (Győr, Révai M. Gimn.)

 

Megjegyzés. Ha a binomiális tételt az (1+x)n hatványra alkalmazzuk, a
ν=0n(nν)xν=(1+x)n
összefüggést kapjuk. A megoldásunkban használt (1) azonosság ebből az x=1 helyettesítéssel nyerhető. Ha előbb k-szor deriválunk x szerint, és osztunk k!-sal, akkor a helyettesítéssel a
ν=0ν(nν)(νk)=(nk)2n-k
összefüggésre jutunk.
Így k=1 és k=2 mellett
ν=0n(nν)ν=n2n-1ésν=0n(nν)ν(ν-1)=n(n-1)2n-2,
amikből a feladat állítása már könnyen bizonyítható.
1Czapáry E. ‐ Gyapjas F. ‐ Horvay K.‐Pálmay L.: Matematika a gimn. és szakközépisk. IV. oszt. számára. Tankönyvkiadó, Budapest, 1968. 243. old. 61. feladat.