Feladat: Pontversenyen kívüli P.101 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bacsó Gábor ,  Balogh Zoltán ,  Füredi Zoltán ,  Hermann Péter ,  Komjáth Péter ,  Kovács István 
Füzet: 1971/október, 73 - 75. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Határértékszámítás, folytonosság, differenciálhatóság, Határozott integrál, Nevezetes egyenlőtlenségek, Pontversenyen kívüli probléma
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1971/április: Pontversenyen kívüli P.101

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Szükségünk lesz a következő egyenlőtlenségre: ha x tetszőleges pozitív valós szám, akkor

10x1+x.(1)
Ezt három lépésben bizonyítjuk be.
 

a) Ha x=1/n, ahol n természetes szám, akkor (1) ekvivalens az
(1+1n)n10(2)
egyenlőtlenséggel. Itt a bal oldal értékére a binomiális tétel, továbbá az (nj)njj! egyenlőtlenség szerint
(1+1n)n=j=0n(nj)1nj1+j=11j!.(3)
Mivel j!2j-1, a jobb oldal értéke tovább növelhető:
1+j=11j!1+j=112j-1=1+2=3.
Ebből pedig (3<10 miatt) következik (2).
 

b) Ha x=k/n, ahol k is természetes szám, akkor (2) alapján
10kn=(101n)k(1+1n)k,
és a binomiális tétel szerint a jobb oldal értéke nem kisebb, mint 1+k/n, tehát (1)-et x=k/n-re is bizonyítottuk.
 

c) Ha pedig x tetszőleges pozitív valós szám, akkor 10x értékét a kétoldali megközelítéssel szokás definiálni a felsőbb matematikában, azt mondván, hogy 10x az az egyetlen valós szám, amelyre k/n<x mellett 10k/n<10x, viszont k/n>x mellett 10k/n>10x teljesül. Mivel racionális x-re b) alatt már bizonyítottuk (1)-et, ebből a definícióból következik (1) minden valós x-re.
Rátérünk feladatunk állításának az igazolására. (1) szerint tetszőleges pozitív valós számra
xlg(1+x).
Emiatt
aksk-1lg(1+aksk-1)=lgsksk-1,
ezt a k=1,2,...,n értékekre alkalmazva és a kapott egyenlőtlenségeket összeadva kapjuk, hogy
Snk=1nlgsksk-1=lgk=1nsksk-1=lgsns0.
Feltevésünk szerint sn tart -be, ha n, így sns0 és lgsns0 is tart -be, mert a lgx-ben vett határértéke +. Feladatunk állítását ezzel igazoltuk.
 

Megjegyzés. Megoldásunkban tetszőleges alapú logaritmust használhattunk volna, ekkor (1) helyett az
axc(1+x)(4)
egyenlőtlenséget kellett volna bizonyítanunk, ahol x pozitív, a az 1-nél nagyobb valós szám, c pedig alkalmasan választott konstans. Megoldásunkból kiderül, hogy a c=1 konstanshoz 10-nél kisebb (például a=3) értéket is választhatunk a-nak. Be lehetne bizonyítani, hogy a (2) bal oldalán álló sorozatnak n mellett a (3) jobb oldalán álló szám a határértéke (ezt a számot e-vel jelölik, és értéke két tizedesre lekerekítve 2,71), és ha a helyére ezt a számot írjuk, akkor (4) érvényes c=1 mellett minden valós x-re.
 

II. megoldás. Az f(x)=1/x függvény s0>0 és sn>s0 közti integráljának az s0<s1<s2<...<sn-1<sn felosztáshoz tartozó felső közelítő összege éppen a feladatban szereplő Sn, emiatt
Sn>s0sndxx.
Elegendő tehát megmutatni, hogy tetszőleges pozitív a számra az
L(x)=axdtt
függvényhatárértéke a (+)-ben (+). Mivel az f(x)=1/x függvény xa>0 mellett folytonos, az L(x)-et definiáló integrál létezik, és mivel f(x)>0, L(x) monoton nő. Emiatt elegendő például az L(2na) sorozatról belátni, hogy n mellett (+)-be tart.
Helyettesítéssel való integrálással könnyen belátható, hogy
uvdtt=2u2vdtt
(ha u,v pozitív számok), így
L(2na)=j=1n2j-1a2jadtt=j=1na2adtt=na2adtt.
Mivel a2adtt pozitív, ebből valóban következik, hogy L(2na)| tart (+)-be, ha n, feladatunk állítását ezzel bebizonyítottuk.
 

Megjegyzés. Meg lehet mutatni, hogy a megoldásban definiált L(x) függvény egyenlő elog(x/a)-val, ahol e az I. megoldást követő megjegyzésben definiált szám. Az e alapú logaritmust természetes logaritmusnak nevezik, és logx-szel, vagy lnx-szel jelölik.