Feladat: Pontversenyen kívüli P.81 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 1972/április, 164 - 165. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Játékelmélet, játékok, Klasszikus valószínűség, Feltételes valószínűség, események, Pontversenyen kívüli probléma
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1970/november: Pontversenyen kívüli P.81

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A két fiúnak a meginduláskor együtt 20 fehér és 20 fekete golyója van, és a játék során állandóan 20‐20 golyójuk marad. Jelöljük ezt a számot ‐ kissé általánosabban ‐ n-nel, és Akj-vel azt az eseményt, hogy a k-adik lépés előtt Péternek j fehér golyója van (0jn, k=1,2,...). Ha az Akj esemény bekövetkezik, akkor a k-adik lépés előtt a következő a helyzet:

 

Péter fehér golyóinak száma: j, fekete golyóié: n-j,
Pál fehér golyóinak száma: n-j, fekete golyóié: j.
Jelöljük továbbá Bk-val azt az eseményt, hogy a k-adik lépésben Péter fehér golyót ad Pálnak (komplementerét a szokásos módon B¯k-sal jelöljük) és Ck-val azt, hogy ugyanekkor Pál Péternek feketét ad. Feladatunk a BkCk esemény valószínűségét kérdezi.
Ha az Akj esemény bekövetkezik, a fiúk a k-adik lépésben egymástól függetlenül és a rendelkezésre álló golyók közül véletlenszerűen választják ki a másiknak átadott golyót, ami egyértelműen meghatározza BkCk, BkC¯k, B¯kCk, B¯kC¯k eseményeknek az Akj eseményre vett feltételes valószínűségét:
P(BkCk|Akj)=(jn)2,P(BkC¯k|Akj)=jnn-jn,P(B¯kCk|Akj)=n-jnjn,P(B¯kC¯k|Akj)=(n-jn)2.
Ha az Akj esemény után a Bk és a Ck események következnek be, akkor Péter fehér golyóinak a száma 1-gyel csökken, ezek az események tehát maguk után vonják az Ak+1,j-1 eseményt. Hasonlóan kapjuk, hogy AkjBkC¯k és AkjB¯kCk az Ak+1,j-t, AkjB¯kC¯k pedig az Ak+1,j+1 eseményt vonja maga után. Így a teljes valószínűség tétele alapján:
P(Bk+1Ck+1|Akj)=ν=0P(Ak+1,ν|Akj)P(Bk+1Ck+1|Ak+1,ν,Akj)==P(BkCk|Akj)P(Bk+1Ck+1|Ak+1,j-1)+P(BkC¯k|Akj)P(Bk+1Ck+1|Ak+1,j)++P(B¯kCk|Akj)P(Bk+1Ck+1|Ak+1,j)+P(B¯kC¯k|Akj)P(Bk+1Ck+1|Ak+1,j+1)==(jn)2(j-1n)2+2j(n-j)n2(jn)2+(n-jn)2(j+1n)2==(jn)2(1-4n+2n2)+2jn2(1-1n)+1n2.

 

Itt a végeredményben (jn)2 a P(BkCk|Akj), jn pedig a P(Bk|Akj) feltételes valószínűséggel egyenlő; ha tehát a kapott egyenlőség mindkét oldalát megszorozzuk az Akj esemény valószínűségével, és összegezünk a j=0,1,...,n értékekre, azt kapjuk, hogy
P(Bk+1Ck+1)=(1-4n+2n2)P(BkCk)+2n(1-1n)P(Bk)+1n2.

Hasonló módon kapunk rekurziót a P(Bk) valószínűségekre:
P(Bk+1)=(1-2n)P(Bk)+1n,
amiből P(Bk) értéke könnyen előállítható:
P(Bk)=12+(1-2n)k-1(P(B1)-12).
Helyettesítsük ezt a P(BkCk) valószínűségek fenti rekurziójába, némi számolással kapjuk, hogy
P(BkCk)=(1-4n+2n2)k-1[(P(B1C1)-n4n-2)-(P(B1)-12)]++(1-2n)k-1(P(B1)-12)+n4n-2.



Feladatunk szerint n=20, P(B1)=0,6, P(B1C1)=0,36, ezeket behelyettesítve kapjuk a keresett valószínűségeket.