Feladat: Pontversenyen kívüli P.72 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bacsó Gábor ,  Donga György ,  Ferró József ,  Göndőcs Ferenc ,  Papp Zoltán 
Füzet: 1973/április, 167 - 169. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Tengely körüli forgatás, Derékszögű háromszögek geometriája, Egyenlő szárú háromszögek geometriája, Körök, Térgeometriai bizonyítások, Tetraéderek, Pontversenyen kívüli probléma
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1970/május: Pontversenyen kívüli P.72

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

1. Legyen az ABCD tetraéder tetszőleges belső pontja P. Ennek "belső'' voltából következik, hogy ha a BC egyenessel határolt BCD félsíkot BC mint tengely körül úgy fordítjuk bele a BCA (alap-) síkba, hogy D a BC-nek A-t tartalmazó partjára jusson, akkor az elfordulás közben a félsík áthalad P-n (és sorra áthalad a DA szakasz pontjain).

 

 

1. ábra
 

Jelöljük a BCP félsík és a DA szakasz közös pontját Pa-val, és tekintsük a P közös csúccsal és PPa közös éllel bíró PPaAB és PPaDC triédereket (1. ábra).
Alkalmazzuk rájuk azt a tételt, hogy konvex triéder bármelyik két oldalának (más szóval élszögének) összege nagyobb, mint a harmadik oldala (e segédtételt utólag bebizonyítjuk):
PaPA+APB>PaPB,PaPD+DPC>PaPC.


Adjuk össze ezeket és a
CPB=DPC
egyenlőséget és vegyük figyelembe, hogy a bal oldali első szögek egy síkban vannak, ugyanúgy a jobb oldalon álló három szög is és hogy P a BCPa háromszögnek belső pontja:
APD+DPC+CPB+BPA>360.(1)

Ismételjük meg végzett meggondolásunkat még kétszer, az A, B, C betűk helyére rendre előbb B, C, A-t, majd C, A, B-t írva, és felhasználva, hogy P abban a 180-nál kisebb lapszögtartományban is benne van, melynek éle a CA egyenes, szárlapjai a CAB és CAD félsíkok (vagyis amely tartományban tetraéderünk is benne van), valamint hogy P az AB élű 180-nál kisebb C(AB)D lapszögtartományra nézve is belső pont. Így felírhatjuk (1)-et a mondott betű-változásokkal:
BPD+DPA+APC+CPB>360,(1')CPD+DPB+BPA+APC>360.(1'')


E három egyenlőtlenséget összeadva, a bal oldalon tetraéderünk mind a hat élének P-ből vett látószöge kétszer szerepel és a jobb oldalon 1080 is kétszerese az állításbeli szögnek, tehát az összeadás eredményét felezve a bizonyítandó állítást kapjuk (más tag ugyanis nincs).
2. A fölhasznált segédtételt a P csúccsal és a belőle kiinduló e, f, g félegyenesekkel meghatározott konvex triéderre bizonyítjuk, e 3 félegyenes tehát nincs egy síkban (2. ábra).
 

 

2. ábra
 

A triédernek az e, f élpár közti oldalát (a mértékszámát) α-val jelöljük, az f, g és a g, e oldalát β-val, γ-val, a jelölést úgy választva, hogy 180>αβγ(>0) legyen. Ekkor elegendő az
α<β+γ(2)
egyenlőtlenséget bizonyítanunk (β<γ+α és γ<α+β nyilvánvalóan teljesül; sőt (2)-t is csak az a>βγ nagyságviszony esetére kell, hiszen α=β esetén nyilvánvalóan fennáll).
Forgassuk bele g-t e körül e és f-nek S1 síkjába, így γ<α miatt g az e, f szögtartományba jut a g' helyzetbe; ekkor e és g' szöge γ. Jelöljük g' és f szögét β'-vel, így (2) céljára a β'<β egyenlőtlenséget kell bizonyítanunk. Vegyük föl f-en a F, g-n a G pontot úgy, hogy PF=PG legyen, és jelöljük G új helyzetét g'-n G'-vel; így feladatunk a közös szárú GPF és G'PF egyenlő szárú háromszögekre tekintettel FG'<FG bizonyítására módosul.
A forgatás közben G egy k kör GG' ívét írja le, legyen k középpontja (az e tengelyen) E. A kör S2 síkja merőleges e-re, ezért az e, f által meghatározott S1 síkra is, így F-nek S2-n levő F0 vetületét a két sík EG' metszésvonalán kapjuk. Pontosabban: F0 az EG' félegyenes pontja, mert γ<α<180 és FF0||e miatt F0 azon a partján van e-nek, mint G'. Így a k-nak F0-hoz legközelebbi pontja G', tehát F0G'<F0G, végül a közös befogójú FF0G' és FF0G derékszögű háromszögekből FG'<FG, amit bizonyítani akartunk.
 
Megjegyzések. 1. Az (1) egyenlőtlenségbeli eredményünket kimondhatjuk így: Az ABCD térbeli négyszög (torznégyszög) egymás utáni AB, BC, CD, DA oldalaihoz és a négyszög konvex burkában levő P ponthoz tartozó négy látószög összege nagyobb 360-nál, vagyis a síkbeli négyszög négy oldalához és egy belső pontjához tartozó négy látószög összegénél.
2. Kissé más, önmagában szintén érdekes eredményt kapunk az alábbiak szerint. Messe a CP félegyenes az ABD lap síkját P*-ban (1. ábra, a BPa szakaszon), alkalmazzuk segédtételünket a P közös csúcsú, PPa közös élű PPaAP* és PPaBD triéderekre és képezzük a két egyenlőtlenség összegét:
PaPP*+PaPA>P*PA,DPB+DPPa>PaPB=PaPP*+P*PB,


amiből
DPA+DPB>P*PA+P*PB.
Megfogalmazását az olvasóra hagyjuk. Erre is építhető a feladat állításának egy bizonyítása.
3. A feladatban szereplő 6 szög összege tetszőlegesen közel lehet 540-hoz, ha közülük három közel van 0-hoz, három pedig 180-hoz, ami bekövetkezhet, ha például P és D "nagyon messze'' vannak az A, B, C pontoktól, egymáshoz viszont "közel'' vannak.
4. Segédtételünk kimondható így is: a háromszög egyenlőtlenség konvex gömbháromszögekre is érvényes. Ehhez (2)-ből így jutunk. Messe a P körüli egységnyi sugarú gömb a triéder e, f, g élét rendre az E*, F*, G* pontban; így a triéder lapsíkjait a P körüli F*G*, G*E*, E*F* körívekben metszi. Ezek egyrészt a gömbünkön levő E*F*G* gömbháromszög oldalai, másrészt hosszuk rendre egyenlő az α, β, γ szög radiánban vett mértékszámával, tehát (2)-ben ezt kaptuk: E*F*^<F*G*^+G*E*^, hacsak mindhárom oldal kisebb, mint π (ill. 180).
5. A fölhasznált segédtételre egy más bizonyítást adtunk az 1646. feladat II. megoldásához fűzött megjegyzésben.*
*K.M.L. 41 (1970) 112. old.