|
Feladat: |
Pontversenyen kívüli P.72 |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Bacsó Gábor , Donga György , Ferró József , Göndőcs Ferenc , Papp Zoltán |
Füzet: |
1973/április,
167 - 169. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Tengely körüli forgatás, Derékszögű háromszögek geometriája, Egyenlő szárú háromszögek geometriája, Körök, Térgeometriai bizonyítások, Tetraéderek, Pontversenyen kívüli probléma |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1970/május: Pontversenyen kívüli P.72 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1. Legyen az tetraéder tetszőleges belső pontja . Ennek "belső'' voltából következik, hogy ha a egyenessel határolt félsíkot mint tengely körül úgy fordítjuk bele a (alap-) síkba, hogy a -nek -t tartalmazó partjára jusson, akkor az elfordulás közben a félsík áthalad -n (és sorra áthalad a szakasz pontjain).
1. ábra Jelöljük a félsík és a szakasz közös pontját -val, és tekintsük a közös csúccsal és közös éllel bíró és triédereket (1. ábra). Alkalmazzuk rájuk azt a tételt, hogy konvex triéder bármelyik két oldalának (más szóval élszögének) összege nagyobb, mint a harmadik oldala (e segédtételt utólag bebizonyítjuk):
Adjuk össze ezeket és a egyenlőséget és vegyük figyelembe, hogy a bal oldali első szögek egy síkban vannak, ugyanúgy a jobb oldalon álló három szög is és hogy a háromszögnek belső pontja: | | (1) |
Ismételjük meg végzett meggondolásunkat még kétszer, az , , betűk helyére rendre előbb , , -t, majd , , -t írva, és felhasználva, hogy abban a -nál kisebb lapszögtartományban is benne van, melynek éle a egyenes, szárlapjai a és félsíkok (vagyis amely tartományban tetraéderünk is benne van), valamint hogy az élű -nál kisebb lapszögtartományra nézve is belső pont. Így felírhatjuk (1)-et a mondott betű-változásokkal:
E három egyenlőtlenséget összeadva, a bal oldalon tetraéderünk mind a hat élének -ből vett látószöge kétszer szerepel és a jobb oldalon is kétszerese az állításbeli szögnek, tehát az összeadás eredményét felezve a bizonyítandó állítást kapjuk (más tag ugyanis nincs). 2. A fölhasznált segédtételt a csúccsal és a belőle kiinduló , , félegyenesekkel meghatározott konvex triéderre bizonyítjuk, e félegyenes tehát nincs egy síkban (2. ábra).
2. ábra A triédernek az , élpár közti oldalát (a mértékszámát) -val jelöljük, az , és a , oldalát -val, -val, a jelölést úgy választva, hogy legyen. Ekkor elegendő az egyenlőtlenséget bizonyítanunk ( és nyilvánvalóan teljesül; sőt (2)-t is csak az nagyságviszony esetére kell, hiszen esetén nyilvánvalóan fennáll). Forgassuk bele -t körül és -nek síkjába, így miatt az , szögtartományba jut a helyzetbe; ekkor és szöge . Jelöljük és szögét -vel, így (2) céljára a egyenlőtlenséget kell bizonyítanunk. Vegyük föl -en a , -n a pontot úgy, hogy legyen, és jelöljük új helyzetét -n -vel; így feladatunk a közös szárú és egyenlő szárú háromszögekre tekintettel bizonyítására módosul. A forgatás közben egy kör ívét írja le, legyen középpontja (az tengelyen) . A kör síkja merőleges -re, ezért az , által meghatározott síkra is, így -nek -n levő vetületét a két sík metszésvonalán kapjuk. Pontosabban: az félegyenes pontja, mert és miatt azon a partján van -nek, mint . Így a -nak -hoz legközelebbi pontja , tehát , végül a közös befogójú és derékszögű háromszögekből , amit bizonyítani akartunk. Megjegyzések. 1. Az (1) egyenlőtlenségbeli eredményünket kimondhatjuk így: Az térbeli négyszög (torznégyszög) egymás utáni , , , oldalaihoz és a négyszög konvex burkában levő ponthoz tartozó négy látószög összege nagyobb -nál, vagyis a síkbeli négyszög négy oldalához és egy belső pontjához tartozó négy látószög összegénél. 2. Kissé más, önmagában szintén érdekes eredményt kapunk az alábbiak szerint. Messe a félegyenes az lap síkját -ban (1. ábra, a szakaszon), alkalmazzuk segédtételünket a közös csúcsú, közös élű és triéderekre és képezzük a két egyenlőtlenség összegét:
amiből Megfogalmazását az olvasóra hagyjuk. Erre is építhető a feladat állításának egy bizonyítása. 3. A feladatban szereplő szög összege tetszőlegesen közel lehet -hoz, ha közülük három közel van -hoz, három pedig -hoz, ami bekövetkezhet, ha például és "nagyon messze'' vannak az , , pontoktól, egymáshoz viszont "közel'' vannak. 4. Segédtételünk kimondható így is: a háromszög egyenlőtlenség konvex gömbháromszögekre is érvényes. Ehhez (2)-ből így jutunk. Messe a körüli egységnyi sugarú gömb a triéder , , élét rendre az , , pontban; így a triéder lapsíkjait a körüli , , körívekben metszi. Ezek egyrészt a gömbünkön levő gömbháromszög oldalai, másrészt hosszuk rendre egyenlő az , , szög radiánban vett mértékszámával, tehát (2)-ben ezt kaptuk: , hacsak mindhárom oldal kisebb, mint (ill. ). 5. A fölhasznált segédtételre egy más bizonyítást adtunk az 1646. feladat II. megoldásához fűzött megjegyzésben. K.M.L. 41 (1970) 112. old. |
|