Feladat: Pontversenyen kívüli P.60 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Balog János ,  Donga György ,  Ferró József ,  Földvári Csongor ,  Göndőcs Ferenc ,  Lempert László ,  Szabó György ,  Várady Tamás 
Füzet: 1972/május, 210 - 214. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb sokszögek hasonlósága, Négyszögek geometriája, Párhuzamos szelők tétele, Térgeometriai bizonyítások, Pontversenyen kívüli probléma
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1970/február: Pontversenyen kívüli P.60

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az 1 ‐ 3. ábrák különböző fölvételekben mutatják be a feladat föltevéseit és állítását.

 
 
1. ábra
 

Megjegyezzük, hogy konvexség nincs föltételezve a négyszögekről. így az ,,oldal'' ,,átló'' nevek használatának nincs helye; e természetesen át is haladhat a négyszögeken.
 
 
2. ábra
 

A speciális fölvételű 2. ábrán az (1)-beli második és negyedik metszéspont egybeesik; a 3. ábrán pedig BC és A'D' az e-vel párhuzamosak, ekkor is igaznak mutatja az állítást a szemlélet.
 
 
3. ábra
 

‐ Belátjuk viszont mindjárt most, hogy négyszögeinknek ‐ amennyiben nem elfajult négyszögek ‐ magán az e egyenesen nem lehet rajta egy szögpontjuk sem. Ha ugyanis pl. A volna rajta az e-n - vagyis az (1)-ben háromszor szereplő pontok egyike ‐, akkor itt metszené e-t az AB, AC, AD egyenes és ezek révén a C'D' és B'D', végül a B'C' egyenes is, így C', D' és B' vagy egy egyenesen volnának, vagy egybe is esnének A-val, vagyis az A'B'C'D' négyszög mindenképpen elfajult volna. Ha pedig B volna e-n ‐ vagyis az (1)-ben csak kétszer szereplő pontok egyike ‐, akkor itt metszené e-t BA és C'D', valamint BC és D'A', tehát hasonlóan D' azonos volna B-vel, márpedig D' az (1)-ben azonos szerepű A-val, tehát ez sem lehetséges. (Ha valamelyik négyszögnek két szögpontja volna rajta e-n, akkor az (1) metszések közül a megfelelő határozatlan lenne.)
2. A bizonyítás céljára térbeli centrális vetítéssel a két négyszög és az e egyenes alakzatáról olyan képet állítunk elő, egy, az eredeti síkot metsző síkon, amelyben az (1) egyenespárok elemei páronként párhuzamosak. Ezután bebizonyítjuk, hogy a kérdéses BD, A'C' egyenesek képei is párhuzamosak. Ebből az eredményből az állítás igaz voltát a vetítés tulajdonságai alapján fogjuk kikövetkeztetni.
Legyen O egy, az alakzatunk S síkján kívül álló pont és S1 egy, az O és e által meghatározott S'1 síkkal párhuzamos, de attól különböző, rögzített sík. Egy S-beli P pont P1 képét az OP egyenes (a vetítő sugár) S1-en lévő döféspontjaként értelmezzük (4. ábra).
 
 
4. ábra
 

P1 akkor és csak akkor nem létezik, ha P rajta van e-n (ekkor OP párhuzamos S1-gyel); különben P1 egyértelműen létrejön. ‐ Fordítva, P1 képe P, és S1 minden Q1 pontjának S-beli képe egyértelműen az QQ1 egyenes által kimetszett Q pont, kivéve annak az e* egyenesnek a pontjait, amelyet az O-n át S-sel párhuzamosan fektetett S' sík metsz ki S1-ből, ezeknek a pontoknak nincs képe ebben a leképezésben (ekkor QQ1 párhuzamos S-sel).
Továbbmenve, ha az S-nek f és g egyenesei az e-n levő E pontban metszik egymást, akkor f1, g1 képeik párhuzamosak, hiszen nyilvánvalóan át kellene menniük E képén, E-nek viszont nincs képe. (Másképpen: f és g vetítősíkjai az OE egyenesben metszik egymást, ez párhuzamos S1-gyel, tehát a vetítősíkoknak S1-gyel alkotott metszésvonalai, a képek is párhuzamosak. Egyébként f és f1 az S-nek és S1-nek t metszésvonalán metszik egymást.) Hasonlóan látható be, hogy akkor is párhuzamosak f és g képei, ha mindkettő párhuzamos e-vel, és különböző tőle; ekkor f1 és g1 párhuzamosak t-vel (te).
Fordítva: ha f1 és g1 az S1-ben egymással párhuzamos, de S-sel nem párhuzamos egyenesek, akkor ezek képei e-n metszik egymást, mert az O, f1 és O, g1 vetítősíkok metszésvonala párhuzamos S1 -gyel, benne van S'1-ben, tehát metszi e-t, és a metszésponton átmegy az f, ill. a g kép. Ha pedig f1 és g1 az S1-nek S-sel, azaz t-vel párhuzamos egyenesei, akkor ezek S-beli f és g képe párhuzamos egymással és e-vel.
3. A legutóbbiak, valamint a feladat föltevései és az 1. pontbeli megjegyzés szerint az ABCD és A'B'C'D' négyszögek csúcsainak A1,B1,...D'1 képei a végesben vannak és
A1B1C'1D'1;B1C1D'1A'1;C1D1A'1B'1;D1A1B'1C'1;A1C1B'1D'1(2)
(5. ábra).
 
 
5. ábra
 

Tekintsük az első kapcsolat alapján azt a hasonlósági transzformációt, mely A1-et C'1-be és B1-et D'1-be viszi át; ennek középpontja az A1C'1 és B1D'1 egyenesek K metszéspontja ‐ amennyiben létezik. (Ez a nyújtás vagy zsugorítás természetesen a K-ra való tükrözést is tartalmazhatja, ilyenkor a nagyítási arányszám negatív.) Legyen C1, D1 képe ebben a hasonlóságban C1*, D1* (továbbá C'1 egyben A1* és D'1 egyben B1*), (2) szerint C1* az A'1D'1 egyenesen, D1* pedig a B'1C'1 egyenesen van.
Az A'1D'1 és B'1C'1 egyenesek általában metszik egymást egy M pontban. Alkalmazzuk ebben az esetben a párhuzamos szelők tételét az M csúcsú szög száraira és egyrészt a B'1D'1, A1*C1* szelőkre (amelyek párhuzamosak egymással, hiszen mindkettő párhuzamos A1C1-gyel), másrészt az A'1B'1, C1*D1* szelőkre:
MB1*MB'1=MC1*MC'1,illetveMB'1MA'1=MD1*MC1*.
Ezeket összeszorozva
MB1*MA'1=MD1*MC'1,
ami ugyanazon tétel szerint azt jelenti, hogy a B1*D1* egyenes párhuzamos az A'1C'1 egyenessel. Hasonlósági transzformációnk szerint viszont B1*D1*B1D1 tehát B1D1A'1C'1. Ez pedig a 2. pont utolsó megállapításai szerint a feladat állítását bizonyítja, ha B1D1 nem párhuzamos t-vel, akkor BD és A'C' az e-n metszik egymást, ha pedig BDt, akkor BDA'C'e. (A bizonyításban (2)-nek mindegyik kapcsolatát felhasználtuk.)
Az iménti M pont csak akkor nem jön létre, ha A'1D'1B'1C'1 (6. ábra), azaz ha (2) szerint B1C1 is, D1A1 is párhuzamos velük.
 
 
6. ábra
 

Ekkor, mivel megfelelő oldalaik párhuzamosak, a D1C1A1 háromszög hasonló az A'1B'1D'1 háromszöghöz, a D1*C1*A1* háromszög pedig egybevágó az utóbbival, hiszen az egymásnak megfelelő C1* ill. B'1 csúcsból induló magasságuk egyenlő. így pedig D1*A1*D1*C'1#D'1A'1B1*A'1, tehát D1*C'1A'1B1* paralelogramma, és A'1C'1B1*D1*B1D1; ezzel az állítást ilyen esetre is bebizonyítottuk. (Az A1D1B1C1 helyzet azt jelenti, hogy S-ben AD és BC ugyanabban a pontban metszik e-t, és az egyszersmind a B'C' és A'D' egyeneseknek is a metszéspontja, 2. ábra.)
A felhasznált K hasonlósági középpont pedig csak akkor nem létezik, ha A1C'1B1D'1. Ekkor A1B1D'1C'1 paralelogramma, és A1B1 (és vele A1B1C1D1) transzlációval (egybevágósági transzformációval) vihető át C'1D'1-be (ill. A'1B'1C'1D'1 mellé; a 6. ábra egyszersmind erre is példát mutat).
4. Mindezek szerint a feladat eredeti alakzatának O-n át S1-be vetítésével arra az esetre is bebizonyítottuk az állítást, ha az (1) egyenespárok közt van az e-vel párhuzamos pár is. (Legföljebb két ilyen pár lehet, mert pl. A, B, C és D mindegyikén át a szóban forgó 3-3 egyenes közül csak egy lehet párhuzamos e-vel.)
 

Megjegyzés. A feladat állítása ekvivalens a következővel: négy pont (a síkon), melyek közül semelyik három sincs egy egyenesen, 6 egyenest határoz meg, ezek közül 5-nek egy adott (egyik adott ponton sem átmenő) egyenessel való metszéspontjai egyértelműen meghatározzák a hatodik egyenesnek az adott egyenessel való metszéspontját. Erre az állításra közvetlen bizonyítások is adhatók.