|
Feladat: |
Pontversenyen kívüli P.45 |
Korcsoport: 14-15 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Barabás E. , Donga György , Füredi Zoltán , Göndőcs Ferenc , Lempert László , Martoni Viktor , Pál Jenő , Papp Zoltán , Petz Dénes , Simonyi Gy. |
Füzet: |
1970/május,
214 - 216. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Másodfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Gyökök és együtthatók közötti összefüggések, Egész együtthatós polinomok, Számsorozatok, Pontversenyen kívüli probléma |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1969/november: Pontversenyen kívüli P.45 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Először -t fejezzük ki az másképpen egyenletből. A két gyök szorzata , így és ezek csak egy értéket adnak céljára, hiszen éspedig | | (1) | A kapott kifejezés -nak polinomja, mert a két -edik hatvány kifejtése csak a négyzetgyökös kifejezés páratlan kitevős hatványainak előjelében különbözik, ezek összege pedig megfelelő páronként . A legutóbbi megállapításban csak pozitív egész -ekre gondoltunk. Minthogy azonban ‐ az -nel tovább is pozitív egész számot jelölve ‐ fennáll , továbbá esetén minden -ra (hacsak ), és ezt (1) is kiadja, azért (1) minden egész -re érvényes. Adott esetében és akkor valós, ha . További elemzéstől eltekintünk. Petz Dénes (Budapest, Veres Pálné Gimn., III. o. t.) |
II. megoldás. Problémánk kapcsolatban van az 1234. gyakorlattal, ott -et a értékekre állítottuk elő. Ottani eredményeinket kissé átalakítva, az , esetekkel kiegészítve és növekvő hatványok szerint rendezve az 1. ábra sémájában foglaljuk össze. 1. ábra Ezekre az értékekre -et polinomjának találtuk, mindegyikben csak az -nel egyező párosságú kitevők lépnek fel. Lényegében már az ottani előállításban felhasználtuk az rekurziót, amelyet definíciója alapján könnyen igazolhatunk: | | ez a kitevők párosságáról mondottaknak bármely -re való érvényességét is bizonyítja. Ennek alapján polinom-alakjában minden egyes együtthatót az 1. ábrabeli séma megfelelő helyén úgy állíthatunk elő, hogy a balra fölötte levő együtthatóból kivonjuk a két sorral fölötte levő együtthatót ‐ amint ezt a séma vastag nyilai mutatják. Azt látjuk, és könnyen igazolható általában, hogy az előjel minden egyes oszlopban lépésről lépésre változik, a jobbra (-os szöggel) lejtő egyenesek mentén viszont állandó. Ezt tudva minden egyes együttható abszolút értékét a balra fölötte és két sorral fölötte álló együttható összege adja.
Papp Zoltán, Göndős Ferenc |
Megjegyzések. 1. Az együtthatók abszolút értékére talált előállítás emlékeztet a Pascal-háromszög képezési szabályára. Az elhelyezés szerint is meglesz a megfelelés, ha sémánkat átrendezzük, a balra ( szöggel) lejtő egymás utáni egyeneseken levő együtthatókat írjuk egy új séma egymás utáni soraiba (2. ábra). 2. ábra 3. ábra Ezt a sémát ‐ ha belső tagjait a 3. ábra szerint összegekre bontjuk ‐ két háromszög-séma összegének tekinthetjük, a jobb oldali (kisebb számjegyekkel írt) séma maga a Pascal-háromszög, balra hellyel eltolva (nagyobb számjegyekkel írva) pedig a -szeresét látjuk. Az polinom-alakjában fellépő együtthatókat tehát egy binomiális együttható kétszeresének és a rá következő együtthatónak összegeként állíthatjuk elő. Így pl. | | Innen leolvashatjuk az általános alakot (célszerűbben a tagok fordított sorrendjében felírva):
Az így előállított összefüggést ugyan a fenti meggondolással is bizonyíthatnánk, mégis kényelmesebb közvetlenül, teljes indukcióval bizonyítani: a fenti rekurzió alapján:
Az egyes együtthatókban szereplő binomiális együtthatókat össze is vonhatjuk: | | tehát | |
4. ábra 2. Értelmezhetjük a 2. ábrát a 4. ábra szerint is, a nagy számjegyekkel írt összetevő balra és lefelé 1 ‐ 1 hellyel való eltolással áll elő a másikból.
K. M. L. 39 (1969) 59. o. |
|