|
Feladat: |
Pontversenyen kívüli P.28 |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Beck József , Donga György , Gál Péter , Göndőcs Ferenc , Horváth Miklós , Reviczky János , Somorjai Gábor , Vajnági András |
Füzet: |
1969/december,
218 - 220. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Inverzió, Körök, Síkgeometriai szerkesztések, Pontversenyen kívüli probléma |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1969/március: Pontversenyen kívüli P.28 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Tegyük fel először, hogy és metszik egymást az pontban. Legyen tetszőleges, sugarú kör, középpontja , és a kerületének tetszőleges pontja. A -hoz -ben húzott érintővel szöget bezáró (-n átmenő) egyenes -tól mért távolsága független és az egyenes megválasztásától, hiszen átfogójú, hegyesszöget tartalmazó derékszögű háromszög melletti befogója. Hasonlóan legyen a -t szögben metsző egyenesek -tól mért távolsága (1. ábra).
1. ábra 2. ábra Egy sugarú kör tehát akkor és csakis akkor metszi -t , -et szögben, ha középpontja -től , -től távolságra van. Négy ilyen pont van: az -től távolságra haladó , és az -től távolságra haladó , egyenesek által meghatározott paralelogramma csúcsai, legyenek ezek , , , . Tehát e négy pont körül sugarú köröket rajzolva azok -t , -et szög alatt metszik; jelöljük ezeket , , , -gyel (2. ábra). Ha centrumú hasonlósággal a kapott köröket újabb körökbe visszük át, ezek az újabb körök is a megfelelő szögben metszik az egyeneseinket. Ilyen hasonlósággal pedig el tudjuk érni, hogy a körök -n menjenek át. Annyi megfelelő kört kapunk, ahány metszéspont keletkezik az egyenesen, illetve az -re való szimmetria miatt ezek a körök párosával megegyeznek, a megoldások száma tehát egyenlő a és köröknek az egyenesen levő metszéspontjainak a számával, ami , vagy lehet. Ha és párhuzamosak, és egy kör a megfelelő szögben metszi őket, akkor a kör középpontjának a tőlük mért távolságainak aránya megegyezik -vel. E távolságok tehát, ha és távolsága , | | aszerint, hogy a középpont a két egyenes között van-e vagy sem. (Itt feltettük, hogy ; az esetben természetesen csak a két egyenes között lehet a középpont.) Ezek alapján szerkeszthetünk olyan köröket, amelyek az egyeneseket az adott szögben metszik, majd az , egyenesekkel párhuzamosan eltolva őket, elérhetjük, általában -féleképpen, hogy -n is átmenjenek.
II. megoldás. Legyen tetszőleges kör, melynek a középpontja. -ra invertálva az , egyenesek -n átmenő , körökbe mennek át, a keresett kör pedig olyan egyenesbe, mely -et , -t szögben metszi. A -et szögben metsző egyenesek mind érintik a -gyel koncentrikus kört (melyet tehát egy -et szögben metsző, de különben tetszőlegesen felvett egyenes segítségével szerkeszthetünk meg). Hasonlóképpen kapjuk -ből a kört: a keresett kör inverze tehát a és körök közös érintője, melyet -ra invertálva megkapjuk a keresett kört (3. ábra, a következő oldalon).
3. ábra Mivel két kör közös érintőinek száma , , , vagy , ennyi a keresett körök száma is.
Horváth Miklós (Veszprém, Lovassy L. Gimn., I. o. t. ) | Lásd: Surányi János-Tusnády Gábor: Az inverzióról, K. M. L. 37 (1968) 97‐101. o. |
|