A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ismeretes, hogy -nek inverze mindenképpen kör, tehát mindig beszélhetünk középpontjáról. Tudjuk továbbá, hogy ha egyenes, akkor inverz képe átmegy -n, és -ből induló átmérőjének másik végpontját a -ből a egyenesre bocsátott merőleges talppontjának inverz képe adja (1. ábra).
1. ábra Így a szakasz felezőpontja. Másrészt -nek -re való tükörképe a félegyenesen van, kétszer olyan távol -től, mint , így ebben az esetben a feladat állítása következik abból az egyszerű tényből, hogy kétszeres távolságban elhelyezkedő pont inverz képe fele akkora távolságra van az inverzió középpontjától, mint az eredeti pont inverz képe. Legyen most kör, és középpontja ne legyen azonos -vel. Tudjuk, hogy céljára egy átmérő végpontjait a kör -től legtávolabbi és legközelebbi pontjának és inverz képei adják, tehát a szakasz felezőpontja. Jelöljük -rel a alapkör, -rel sugarát és legyen , a feltevés alapján (2. ábra).
2. ábra Ekkor
ezért | | (1) | ahol a szereplő távolságok előjellel együtt értendők, pozitívnak véve a félegyenes irányát. Másrészt a pont -re vonatkozó inverz képe -tól távolságra, s így -től távolságra van. Ezért a pont -ra vonatkozó inverz képének -től való távolsága | | (2) | Mivel pedig és a és centrálisán helyezkednek el, azért , ami bizonyítandó volt. Végül abban az esetben, ha kör, és középpontja maga , akkor -nek nem létezik -re vonatkozó inverz képe, s így középpontját a feladatban leírt módon nem kaphatjuk meg. Könnyű látni azonban, hogy ekkor az inverz kör középpontja maga . Göndőcs Ferenc, Martoni Viktor, Somorjai Gábor Közöljük, hogy egy adományozó felkérésére Somorjai Gábornak és Göndőcs Ferencnek ‐ Ft jutalmat juttattunk el problémamegoldásaikért. Lásd Surányi János ‐ Tusnády Gábor: Az inverzióról, K. M. L. 37 (1968) 97‐101. o. |