Feladat: Gy.2895 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Tóth Gábor Zsolt ,  Véber Miklós 
Füzet: 1994/december, 484 - 485. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Nevezetes azonosságok, Indirekt bizonyítási mód, Legnagyobb közös osztó, Oszthatósági feladatok, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1994/február: Gy.2895

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Jelöljük az a+b és az a2+b2 legnagyobb közös osztóját d-vel. Mivel da+b és da2+b2, azért d((a+b)2-a2-b2) is fennáll, azaz d2ab.
Ha d-nek és a-nak lenne 1-nél nagyobb közös osztója, mondjuk m, akkor md és da+b miatt ma+b, ekkor viszont ma, ma+b-a teljesülne, ami ellentmondana annak, hogy a és b relatív prímek. Ugyanígy látható be, hogy d és b legnagyobb közös osztója is 1.
A d2ab oszthatóság azt jelenti, hogy d minden prímtényezője legalább akkora kitevővel szerepel 2ab-ben, mint d-ben. Azonban sem d-nek és a-nak, sem d-nek és b-nek nincs közös prímtényezője, így csak az lehetséges, hogy d2, azaz d=1 vagy 2, s éppen ezt kellett bizonyítani. A d=2 eset akkor áll fönn, ha a és b is páratlan.
Megjegyzés. Viszonylag egyszerűen igazolható az az általánosabb állítás is, hogy ugyanezen feltételek mellett az a+b és a2k+b2k legnagyobb közös osztója is 1 vagy 2. Itt a

d(a+b)(a2k-1+b2k-1)-(a2k+b2k)

összefüggést használjuk, amiből
dab(a2k-2+b2k-2).

Az előzőekben látottak alapján ez csak úgy lehet, hogy
da2k-2+b2k-2.

E gondolatmenettel eljutunk oda, hogy
da2+b2,da+b,

s ebből már tudjuk, hogy csak a d=1 vagy 2 eset állhat fönn.
Tóth Gábor Zsolt (Budapest, Árpád Gimn., II. o. t.) dolgozata alapján