A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A feladatot -as tábla helyett -esre oldjuk meg. Kezdjük az résszel. Az 1. ábra a tábla jobb alsó részét mutatja. Az itt látható -ös részt kiszíneztük az ábra szerint, és az egész táblát befedjük ebből a sarokból indulva ilyen téglalapokkal; majd a kilógó részeket ,,levágjuk''. Ezáltal a tábla minden mezője fehér vagy fekete színű lett. Belátjuk, hogy ha valaki a bábuval fekete mezőre lép, akkor utána már mindig tud győzni. Fekete mezőről csak fehérre lehet lépni, hiszen mind vízszintesen, mind függőlegesen pontosan eggyel vannak távolabb a fekete mezők egymástól, mint amennyit léphetünk. Fehérről viszont, ugyanezen okból, mindig lehet feketére lépni. Mivel a győzelmet jelentő jobb alsó mező szintén fekete, azért ha valaki feketére tud lépni, akkor ellenfele onnan csak fehérre viheti a bábút, ahonnan ő ismét tud feketére lépni stb, így végül ő fog az utolsó mezőre lépni. Most már csak azt kell megállapítani, hogy adott , esetén a kezdő mező milyen színű. Legyen , , . Ekkor a bal fölső sarok a -ös résztábla jobb alsó -es része, s így megállapítható, hogy a bal fölső mező a következő , értékek mellett lesz fekete (azaz ekkor veszít a kezdő, egyébként győz):
Az eredeti feladatban n=m=8, azaz k=4, l=3, vagyis a kezdőnek van nyerő stratégiája. A b) feladat egészen hasonló módon oldható mag, csak itt a 2. ábrán látható színezést kell követni. Továbbra is igaz ( és ugyanúgy igazolható), hogy aki fekete mezőre lép, ezzel már biztosítja győzelmét. A kezdő a következő k, l értékek esetén indul fekete mezőről (s ebből kifolyólag veszít):
k 1 2 3 4 l 2 1 3 4
Speciálisan n=m=8 mellett ismét a kezdő nyer. Az eddigiekhez teljesen hasonló módon vizsgálható az a játék is, amikor vízszintesen legfeljebb a, függőlegesen legfeljebb b mezőt lehet lépni.
Pap Gyula (Debrecen, Fazekas M. Gimn., I. o. t) dolgozata alapján |
|