A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A feladatot kicsit általánosabban oldjuk meg. Legyen a pozitív egészek egy véges részhalmaza, pedig egy pozitív egész szám. A kérdés ekkor így fogalmazható meg: legfeljebb hány eleme lehet a halmaz egy olyan részhalmazának, amelyre igaz az, hogy egyetlen -beli elem -szorosa sincs -ban. Nevezzük alapszámoknak azon elemeit, amelyek -adrésze nincs -ben. Ezekből az összes többi elemet is megkaphatjuk egy alkalmas -hatvánnyal való szorzás eredményeként. Így olyan láncokat képezhetünk -ben, amelyekben az első helyen alapszám áll, majd utána annak -, -, , -szerese. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen lánc két szomszédos eleme nem lehet egyszerre -ban; sőt ez egyenértékű a -ra megkívánt feltétellel. akkor áll tehát a legtöbb elemből, ha minden láncból a lehető legtöbb számot tartalmazza. Egy hosszúságú láncnál a 2. és 3., 4. és 5., , . és . számok közül egyet-egyet biztosan ki kell hagyni -ból, vagyis legfeljebb szám maradhat meg a láncból. Annyi viszont meg is maradhat: az 1., 3., , . Egy hosszú láncnál az 1. és 2., 3. és 4., . és . közül kell egyet-egyet kihagyni, azaz legfeljebb maradhat meg, ami azonban el is érhető, például a 2., 4., , választásával. Számoljuk meg, hány eleme van az így elkészített -nak. A páros hosszúságú láncok elemszámát jelölje , a páratlanokét . Ekkor elemeinek száma | | Azonban elemszáma | | azaz elemszámára | | Tekintsük most eredeti feladatunkat, ahol . Határozzuk meg a láncokat: 1) az 1‐10 ‐100 egy háromelemű lánc 2) a 2 ‐ 20; 3 ‐ 30; 9 ‐ 90 kételemű láncok összesen 8 3) a maradék szám egyelemű láncokat alkot. Tehát , azaz a kérdésre a válasz . Egy lehetséges halmaz például az Burcsi Péter (Pápa, Türr István Gimn., II. o. t) dolgozata alapján | Megjegyzés. Az általános esetre vonatkozó gondolatmenetben megadtunk egy -t, amiről láttuk, hogy nincs nála több elemmel rendelkező és a feltételeket is teljesítő . Arról viszont szó sincs, hogy vele megegyező méretű ne létezhetne. A páratlan láncokból a kiválasztás egyértelmű, ám a páros láncoknál több lehetőség is van. Például a már leírt helyett az vagy . Általában egy hosszú láncból -féleképpen tehetjük ezt meg. Ennek bizonyítása történhet teljes indukcióval. Az esetre nyilvánvaló: vagy az 1., vagy a 2. vehető. Vizsgáljuk -ről -re. Ha a -ediket választottuk, előtte már csak a lehet, ez 1 lehetőség. Ha a -ikat választottuk, akkor az közül az esetnek megfelelően -féleképpen vehetők hozzá az elemek. Mivel a párból mindenképpen kellett egyet választanunk, azért ez az összes lehetőség, vagyis szám szerint , éppen amint állítottuk. |