A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mindenekelőtt figyeljünk fel arra, hogy és szerepe felcserélhető. Ez nyilvánvaló a második egyeneletnél, az elsőben viszont el van rejtve: közé bejött egy tört, amelynek értéke -et és -t felcserélve nem változik. Ebből a felismerésből támadhat az az ötletünk, hogy vezessük be az jelölést. Induljunk ki az azonosságból, és a 2. egyenletből értékét helyettesítsük be, ekkor az egyenletet kapjuk. Az egyenletrendszer első egyenletéből: A két kifejezést egybevetve Rendezve az egyenletet kapjuk, hogy Ez az egyenlet ún. reciprok-egyenlet, tehát ha egy megoldása, akkor az is megoldása. Az ismert azonosság alapján könnyű a fenti egyenletet szorzattá alakítani: Az egyenlet megoldásai: Az előbbiek miatt a kapott másodfokú egyenlet is reciprok-egyenlet lesz, tehát nem véletlen, hogy megoldásai egymás reciprokai. Az , illetve azonosságokba helyettesítve az összefüggéseket azt kapjuk, hogy Mivel mindhárom értéke pozitív, ezek mindegyikét helyettesítve az így kapott (összesen 6) számpárra mindkét egyenlet fennáll. Tekintsünk ugyanis közülük egy tetszőleges párt, erre , , az első egyenletbe helyettesítve | | Másrészt | | Az által kielégített (*) egyenletből kiolvasható, hogy azaz valóban . Kiszámítva tehát a következő megoldásai vannak az egyeneletrendszernek:
=-4 =-5 -2,7972 -7,15 4,5884 4,3588 =-5 =-4 -7,15 -2,7972 4,3588 4,5884.
|