A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Jelöljük -val azt a pontot, amely az egyik négyzetnek középpontja, a másik négyzetnek csúcsa, továbbá -mel és -nel a két négyzet oldalainak metszéspontjait az 1. ábrának megfelelően.
1. ábra Ekkor a két négyzet közös része az (esetleg elfajuló) négyszög, amelynek területe Az háromszög egybevágó az háromszöggel, mert szögeik merőleges szárú hegyesszögek, és ; ezért . Tehát .
II. megoldás Az középpontú négyzetet a másik négyzet -t tartalmazó oldalegyenesei négy egybevágó része osztják (2. ábra), hiszen egy körüli -os forgatás ezeket a részeket egymásba viszi. Mivel a kapott négy egybevágó alakzat közül az egyik éppen a két négyzet közös része, azért a keresett terület értéke .
2. ábra
Megjegyzések 1. és esetén az és háromszögek elfajulóak, ekkor a két négyzet közös része éppen az háromszög. 2. A feladat megoldásában felhasználtuk, hogy az középpontú négyzet nem metszi a másik négyzet -t nem tartalmazó oldalait; valóban, ha az előbbi négyzet oldalának pontja, akkor , míg az utóbbi négyzet -t nem tartalmazó oldalegyenesei -tól egységnyi távolságra vannak. Ha a feladatot úgy módosítjuk, hogy az középpontú négyzet továbbra is egységnégyzet, míg a másik, csúcspontú négyzet oldala , akkor könnyen igazolhatók a következő állítások: Ha , akkor a közös rész területű. Ha , akkor az oldalú négyzetet tartalmazza a másik négyzet, így a közös rész területű. Ha , akkor a közös rész területe függ a két négyzet helyzetétől; ez a terület pontosan akkor maximális, ha a két négyzet oldalai párhuzamosak, és akkor minimális, ha a két négyzet oldalai egymással -os szöget zárnak be. |
|