A feladat egyértelműsége érdekében először is definiáljuk a helyezés, illetve a helyezésváltozás jelentését holtversenyes helyzetekre a következőképpen: csak a tényleges előzéseket tekintsük helyezésváltozásnak. Azaz, ha például $X$ az első, $Y$ a második helyen állt és $Y$ utolérte $X$-et, $X$ helyezése továbbra is az első, $Y$-é a második. Váltás csak akkor történik, ha $Y$ le is hagyja $X$-et. Ennek fényében, ha $X$ utolérte $Y$-t, majd ők ketten egyszerre megelőzték $Z$-t, akkor először ($ZYX$) a sorrend, az előzés során előbb ($YZX$), majd ($YXZ$). Tehát $Z$ helyezése kétszer, a többieké egyszer-egyszer változott eközben. Ily módon minden helycserét pontosan két versenyző közti eseménynek tekintünk; továbbá nincs holtverseny, ugyanis két egymás mellett levő versenyző közül az utolért futót még előrébb levőnek vesszük.
Rátérve a feladat megoldására, a szöveg szerint a rajt után közvetlenül $XYZ$ volt a sorrend. Ha valamelyikük helyezése egyszer megváltozott, akkor csak ellentétes paritásúvá válhatott. Ennélfogva páratlan számú helyváltoztatás esetén a kezdetivel ellentétes paritású helyre jutott, páros számú cserével pedig azonos paritásúra.
Mivel először $X$ az első volt és helyezése páratlanszor változott, így csak páros számú helyen érhetett a célba, azaz ő lett a második. Az utolsó feltétel szerint $Y$ megelőzte $X$-et, ezért ő csak a nyertes lehetett, míg $Z$-nek a harmadik hely jutott. A következő példa egy lehetőséget mutat az egymás utáni sorrendváltozásokra: