Feladat: Gy.2685 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1992/november, 370 - 372. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Háromszögek hasonlósága, Kocka, Sík egyenlete, Koordináta-geometria, Térelemek és részeik, Térgeometriai számítások trigonometria nélkül, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1991/február: Gy.2685

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Három esetet különböztetünk meg attól függően, hogy X az AB él belső pontja, vagy pedig a szakasz A-n, vagy B-n túli meghosszabbításán helyezkedik el. A részletes számításokat abban az esetben végezzük el, ha X az AB él belső pontja.

 
 

1. ábra
 

Jelöljük F-fel az XY szakasz felezőpontját. X, illetve Y az egymással párhuzamos ABA1B1, illetve CDC1D1 sík egy-egy pontja, ezért F rajta van e két sík középpárhuzamos síkján; tehát F távolsága e két lapsíktól 12. Vetítsük a kockát és az e egyenest az ABA1B1 oldallap síkjára. F és Y vetülete legyen F' és Y', az F'-ből az AA1BB1 négyzet oldalaira bocsátott merőlegesek talppontjai pedig a 2. ábra szerint G,H és J.
 
 

2. ábra
 

A merőleges vetítés megőrzi a képsíkkal párhuzamos szakaszok hosszát és az egy egyenesre illeszkedő szakaszok arányát; ezért F'G megegyezik F-nek az A1B1C1D1 laptól való távolságával, F'H pedig F-nek az ADA1D1 laptól való távolságával, továbbá F' az Y'X szakasz felezőpontja. Az Y'AX és a B1BX derékszögű háromszögek hasonlósága folytán
Y'AAX=B1BBX,vagyisY'A=AXB1BBX=(1-t)1t=1-tt.
Ezért
F'J=12Y'A=1-t2t,F'G=F'J+JG=1-t2t+1=1+t2t,F'H=12AX=1-t2,


végül pedig F-nek a BCB1C1 laptól való távolsága 1-F'H=1+t2.
Lényegében ugyanígy határozhatjuk meg a távolságokat akkor is, ha X az AB szakasz valamelyik meghosszabbításán van. Az eredményeket a következő táblázatban foglaljuk össze:
F  távolsága a laptól, ha  X  az  AB  szakasz  a lap  belső pontjaA-n túli  B-n túlimeghosszabbításán vanmeghosszabbításán vanABCD1-t2tt-12t1+t2tA1B1C1D11+t2t1+t2t|1-t2t|ABA1B1121212CDC1D1121212ADA1D11-t2t-121+t2BCB1C11+t21+t2|1-t2|

 

II. megoldás. Helyezzük el a kockát egy térbeli derékszögű koordináta rendszerben úgy, hogy C1 legyen az origó, D1,B1 és C pedig rendre az x,y,z tengely pozitív felére illeszkedjen. Ekkor A koordinátái (1;1;1), B koordinátái (0;1;1), hasonlóan C(0;0;1), D(1;0;1), A1(1;1;0), B1(0;1;0), C1(0;0;0), D1 pedig (1;0;0). Az AB egyenes az y=1 egyenletű ABA1B1 és a z=1 egyenletű ABCD síkok metszésvonala, tehát az erre az egyenesre illeszkedő X pont második és harmadik koordinátája is 1. Legyen X első koordinátája t; ekkor BX=|t| (3. ábra).
 
 

3. ábra
 

Az e egyenes metszi a B1C1 egyenest, tehát benne van a B1C1X síkban. A B1, C1 és X pontok koordinátái kielégítik az x=tz egyenletet, tehát ez a B1C1X sík egyenlete. Az Y pont rajta van a B1C1X, az ADA1D1 és a CDC1D1 síkokon. E két utóbbi egyenlete, x=1 és y=0. Tehát Y koordinátái kielégítik az x=1, y=0 és y=tz egyenleteket, azaz Y(1;0;1t). Így XY felezőpontjának koordinátái:
F(12(t+1);12(1+0);12(1+1t)).

A kocka oldallapjainak egyenletei és F-nek ezen oldallapoktól való távolsága:
ABCD:z=1|1+t2t-1|=|1-t2t|;A1B1C1D1:z=0|1+t2t|;ABA1B1:y=1|12-1|=12;CDC1D1:y=0|12-0|=12;ADA1D1:x=1|1+t2-1|=|t-12|;BCB1C1:x=0|1+t2|.

(Ezekből a képletekből egyszerű számolással kaphatjuk az I. megoldás végén található táblázatot, ha felhasználjuk, hogy BX=|t|.)