A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tekintsük a feladatot megoldottnak. Jelöljük az adott kört -val, középpontját -val, a szerkesztendő kört -lel, a két adott pontot -val és -vel, és metszéspontjait -vel és -val, az egyenes és -tól különböző metszéspontját pedig -vel.
1. ábra Mivel és merőlegesen metszik egymást, ezért az egyenes érinti -et. Az szög tehát az kör ívéhez tartozó érintőszárú kerületi szög, így megegyezik az ugyanehhez az ívhez tartozó kerületi szöggel. Az és az háromszögek hasonlóak, hiszen a szög közös, egy-egy további szögük pedig egyenlő. Ezért megfelelő oldalaik aránya megegyezik:
2. ábra Ezt felhasználva az szakaszt a ,,negyedik arányos'' ismert szerkesztésével kaphatjuk (2. ábra). A szerkesztés menete: Az és ismeretében megszerkesztjük -t. Az félegyenesre -ból felmérjük -t, így kapjuk az pontot. Végül az pontokra illeszkedő kört szerkesztjük meg. Az így szerkesztett kör esetén az (1) összefüggés teljesül, tehát az és az háromszögek hasonlóak ‐ megegyezik két-két oldaluk aránya és az azok által bezárt szög ‐, tehát amiből következik, hogy érinti -et, vagyis és merőlegesen metszi egymást. A feladatnak egy megoldása van, ha , és nem kollineárisak. Ha , és kollineárisak és különbözik -től, akkor nincs megoldás; ha pedig egybeesik -vel, akkor az -n és -n átmenő bármely kör megfelelő.
Molnár-Sáska Gábor (Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn., II. o. t.) dolgozata alapján Megjegyzés. Az ponthoz hasonlóan szerkeszthetjük meg azt a pontot, amelyre Ezekre a pontokra (Ezt az értéket az pont -re vonatkozó hatványának nevezzük.) Könnyen belátható, hogy az pontok egy körön vannak, azaz természetesen ugyanazt a kört kapjuk, ha az pontpár helyett a párt használjuk a szerkesztés során. |