A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Nyilván elég az olyan esetekkel foglalkozni, ha bélyegeink között van 1-nél nagyobb értékű. Legyen egy ilyen címlet . Osszuk két csoportra a bélyegeket, egyikbe kerüljön ez a értékű bélyeg és az 1 értékű bélyegek, a másikba pedig az összes többi. Mivel a második csoportban minden bélyeg értéke legalább 2, ebben a csoportban a bélyegek átlagos értéke is legalább 2. Ez azt jelenti, hogy az első csoportban a bélyegek átlagos értéke kisebb kell legyen 2-nél, és így legalább darab 1-es címletű bélyegnek kell lennie. Különben mivel legfeljebb darab 1-essel az első csoport átlaga legalább
Legyen ezután egy megadott szám, amely tehát legfeljebb akkora, mint a bélyegek együttes értéke. Rendezzük bélyegeinket érték szerint csökkenő sorba, és ragasszunk fel sorban a borítékra közülük annyit, hogy még éppen ne lépjük túl az előírt értéket. Ha valamennyi bélyeget felragasztottuk, akkor nyilván készen vagyunk, és akkor is, ha éppen elértük -et. Ha nem ez a helyzet ‐ vagyis a felragasztott bélyegek összértéke -nél kisebb, másfelől a soron következő értékű bélyeg fölragasztásával már túllépnénk ezt az értéket ‐ akkor a nyilván nagyobb 1-nél, egyébként ugyanis még ezt is fel tudnánk ragasztani. Mivel ezt a bélyeget felragasztva már - nél nagyobb értéket kapunk, így a hiány kisebb nél. Láttuk viszont, hogy van legalább darab 1-es címletű bélyegünk, és ezekből eddig egyet sem használtunk el, ezért közülük alkalmas számút ‐ legfeljebb -et ‐ felragasztva megkapjuk a kívánt értéket.
Megjegyzés. Az átlagra vonatkozó előírás nyilván nem enyhíthető, hiszen ha a bélyegek átlagos értéke elérheti a 2 Ft-ot, akkor ez lehetséges úgy, hogy minden egyes bélyeg értéke pontosan 2 Ft, és így a páratlan portódíjak közül egy sem rakható ki. |