A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Bebizonyítjuk, hogy az egyenlet azonosság, a két oldal minden valós -re egyenlő. Írjuk -et alakba, ahol egész és . Ekkor a minden egész -re és valós -re fennálló azonosság felhasználásával egyenlőségünk az eredeti | | alakot ölti; ez azt jelenti, hogy elegendő a intervallumon igazolni a szóban forgó azonosságot. Osszuk ehhez négy részre a intervallumot; ez megtehető úgy, hogy az egyes részintervallumokban állandók legyenek a bizonyítandó egyenlőség két oldalán szereplő összegek tagjai. Ezek az intervallumok a következők: | |
Az egyes részeken a megfelelő mennyiségek értékét az alábbi táblázat tartalmazza:
Látható, hogy az egyenlőség minden 0≤r<6 valós számra teljesül, és így a bevezetőben említettek szerint valóban | [x3]+[x+26]+[x+46]=[x2]+[x+36] | minden valós x-re. II. megoldás. Az alábbi gondolatmenet egy önmagában is érdekes segédtétel felhasználásával kombinatorikai jelentést tulajdonít az egyenlőségben szereplő tagoknak, és ezzel a feladat hátterére is jobban rávilágít. Jegyezzünk meg annyit az első megoldásból, hogy az azonosságot elegendő a [0;6) intervallumon ‐ valójában bármely [a;a+6) intervallumon ‐ igazolni; mi most tetszőleges nemnegatív x-re bizonyítjuk be. Segítségünkre lesz ehhez az alábbi Lemma: Ha 0<r<d adott egészek és x≥0, akkor a (0;x] intervallumban pontosan [(x+d-r)/d] darab olyan egész szám van, amelyik d-vel osztva r maradékot ad. A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az r=0 esetben ez az érték [x/d]. A bizonyítandó azonosság azonnal következik a lemmából. Eszerint ugyanis ha x≥0, akkor a bal oldalon a 3-mal osztható, illetve a 6-tal osztva 4 vagy 2 maradékot adó (0;x]-beli egészek száma, a jobb oldalon pedig a páros, illetve a 6-tal osztva 3 maradékot adó (0;x]-beli egészek száma áll. A két számhalmaz nyilván azonos, hiszen mindkét esetben a (0;x]-beli 6k; 6k+2; 6k+3; 6k+4 alakú számokról van szó; így elemszámuk is egyenlő, a bal oldal tehát valóban egyenlő a jobb oldallal, ha x≥0. Hátra van még a lemma bizonyítása. Kezdjük először az r=0 esettel. Ez meglehetősen nyilvánvaló, hiszen a pozitív egész d-nek nyilván éppen annyi többszöröse van 0 és x között, mint ahány pozitív egész van 0 és x/d között: ez utóbbi mennyiség pedig az egészrész definíciója szerint nem más, mint [x/d]. Az általános esetben vegyük észre, hogy az x↦x+d-r megfeleltetés kölcsönösen egyértelműen képezi le a (0;x]-beli, d-vel osztva r maradékot adó számok halmazát a (d-r;x+d-r]-beli, d-vel osztható számok halmazára. Mivel pedig az r>0 esetben a (0;d-r] intervallumban nincsen d-vel osztható szám, a keresett mennyiség éppen a d többszöröseinek a száma a (0;x+d-r] intervallumban, amelyről pedig az r=0 eset vizsgálatakor már láttuk, hogy [(x+d-r)/d]-vel egyenlő. Ezzel a lemmát teljes egészében igazoltuk és így a bizonyítást befejeztük. |
|