|
Feladat: |
Gy.2573 |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Álmos A. , Búzás S. , Keresztély T. , Komócsi S. , Kórász T. , Nagypál Éva , Perlaki T. , Újváry-Menyhárt Zoltán , Varjú Katalin , Virág B. |
Füzet: |
1990/november,
387 - 390. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Kocka, Kombinációk, Térgeometria alapjai, Gyakorlat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1989/szeptember: Gy.2573 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A síkokat a rájuk illeszkedő élfelezőpontok száma szerint fogjuk csoportosítani. Megmutatjuk, hogy az egyes síkokon , vagy élfelezőpont van, majd pedig meghatározzuk az egyes csoportokba tartozó síkok számát. A kockának lapja van, ezért egy tetszőleges sík legfeljebb 6 oldalú sokszögben metszi a kockát. Az élfelezőpontok a metszetsokszög határán helyezkednek el, mindegyik oldalon egy: ezért legfeljebb élfelezőpont lehet egy síkon. Nevezzünk két élfelezőpontot szomszédosnak, ha a hozzájuk tartozó éleknek van közös csúcsuk.
1. ábra
Egyszerűen belátható, hogy ha egy sík legalább élfelezőpontot tartalmaz, akkor azok közt vannak szomszédosak: (Minden élfelezőpontnak szomszédja van. Ha az öt pont közül semelyik kettő nem lenne szomszédos, akkor az egyik kiválasztott pont szomszédja közül egyik sem lehetne a kiválasztottak közt ‐ lásd az 1. ábra , illetve , , , pontjait ‐, a maradék pont közül pedig nyilván nem lehet -et úgy kiválasztani, hogy azok közül semelyik kettő sem szomszédos.) Tegyük fel először, hogy az síkon legalább élfelezőpont van. Ekkor ezek között van két szomszédos. Legyenek ezek ‐ a 2. ábra jelöléseit használva ‐ és . Ha a pont is az síkon van, akkor és párhuzamossága miatt (mindkettő párhuzamos az lapátlóval) a pont is, és párhuzamossága miatt az pont is, és párhuzamossága miatt az pont is az síkon van. Ez a sík tehát élfelezőpontot tartalmaz, és könnyen látható, hogy merőleges a testátlóra (lásd pl. Geometriai feladatok gyűjteménye I., 1851. feladat).
2. ábra
3. ábra Ha az sík nem tartalmazza a pontot ‐ s így a ,, pontokat sem -, akkor több lehetőséget kell megvizsgálnunk. Ha tartalmazza a ‐ 3. ábra jelöléseit használva ‐ a vagy a pontot, akkor megegyezik a kocka egyik lapsíkjával, s így éppen élfelezőpontot tartalmaz. Ekkor párhuzamos a kocka élével és élfelezőpontot tartalmaz. Az eddig tárgyaltakon kívül már csak két élfelezőpont, és van, tehát semmiképpen sem tartalmazhat élfelezőpontot. Vagyis a élfelezőpontot tartalmazó sík merőleges a kocka egyik testátlójára, s mivel a testátlók száma , ezért ilyen sík van. élfelezőpontot tartalmazó sík pedig nem létezik. Ha az sík élfelezőpontot tartalmaz és az élfelezőpontok közt vannak szomszédosak, akkor, mint már láttuk, két lehetőség van: vagy a kocka egyik lapsíkjáról van szó, ilyen sík darab van; vagy pedig a kocka egyik élével párhuzamos síkról ‐ pl. a 3. ábra jelöléseivel az sík ‐, ilyen sík 12 db van, a kocka 12 élére 1‐1.
4. ábra
Amennyiben a élfelezőpont közül semelyik kettő nem szomszédos, úgy könnyen belátható, hogya pont vagy a 4. ábrán látható , , , vagy pedig az ugyanezen az ábrán látható , , , pontok mintájára helyezkedik el. (Tehát 2‐2 pont a kocka két szemközti lapján.) Az , , , pontok egy síkban vannak, ez a sík merőleges a kocka négy élére, ezért ilyen típusú síkokból van. Az , , és pontok viszont nincsenek egy síkban. Összefoglalva: olyan sík van, amely egy kockának pontosan élfelezőpontját tartalmazza.
5. ábra Ha az sík pontosan élfelezőpontot tartalmaz, és ezek közt vannak szomszédosak, akkor, mint már láttuk, két lehetőség van: vagy ‐ az 5. ábra jelöléseit használva ‐ az és pontokat tartalmazza a sík, vagy pedig az , és pontokat. Az első típusú sík a kocka egyik csúcsát ,,vágja le'', ilyen síkból van. A második típusú síkból minden szomszédos , párhoz pontosan egy tartozik, nevezetesen az a sík, amelynek harmadik élfelezőpontja annak az élnek a felezőpontja, amely és közös lapsíkjára merőleges és -tól és -től vett távolságainak összege a lehető legnagyobb. Minden oldallapon négy szomszédos pontpár van, ezért az ilyen típusú síkok száma . A továbbiakban két élfelezőpontot nevezzünk szemköztinek, ha a kockának ugyanazon a lapján vannak, de nem szomszédosak. Megmutatjuk, hogy ha az sík pontosan élfelezőpontot tartalmaz és azok közt nincsenek szomszédosak, akkor vannak szemköztiek.
6. ábra
Egy élfelezőpont szomszédainak és szemközti pontjainak a száma , a maradék pont közül kettőt kiválasztani úgy, hogy azok se szomszédosak, se szemköztiek ne legyenek, csak a 6. ábrán látható módon , , vagy , , lehet, ezek a síkok viszont nem , hanem élfelezőpontot tartalmaznak, amint azt a megoldás során korábban már láttuk. Tehát feltehetjük, hogy az sík tartalmazza az egymással szemközti és élfelező pontokat (7. ábra).
7. ábra
Az előzőek során beláttuk, hogy ha a vagy az pont kivételével valamelyik másik élfelezőpontot tartalmazza, akkor pontosan élfelezőpontot tartalmaz. Tehát az -re illeszkedő harmadik pont csak vagy lehet. Így minden szemközti pontpárhoz sík tartozik. Minden lapon két szemközti pontpár van, ezek mindegyikéhez különböző síkok tartoznak, ezért az ilyen típusú síkok száma . Összesen tehát olyan sík van, amely pontosan élfelezőpontot tartalmaz. Összegezve: olyan sík van, amely egy kockának legalább élfelezőpontját tartalmazza. Megjegyzés. Kombinatorikai ismereteket felhasználva a , illetve élfelezőpontot tartalmazó síkok számának meghatározása után a feladatot a következő, rövidebb módon is befejezhetjük: A élfelezőpont háromszöget határoz meg. Azokon a síkokon, amelyeken pont van, háromszög található, a élfelezőpontot tartalmazó síkokon pedig háromszög. Tehát a pontok által meghatározott síkok száma: . |
|