A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a tetraéder csúcsait , , , -vel, középpontját pedig -val. Az élfelező merőleges síkok azokat a pontokat tartalmazzák, amelyek a kiválasztott él két végpontjától egyenlő távolságra vannak. Mivel , ezért mindegyik élfelező merőleges sík átmegy az ponton. Tetraéderünk minden éle egyenlő, ezért mindegyik élfelező merőleges sík átmegy a szemben fekvő él két végpontján is ‐ pl. az élfelező merőleges síkja -n és -n ‐, azaz tartalmazza a szemben fekvő élt. Tehát az élfelező merőleges síkok megegyeznek azokkal a síkokkal, amelyek átmennek a tetraéder középpontján és tartalmazzák egy-egy élét (1. ábra).
1. ábra A szabályos tetraéder szimmetriája miatt elegendő megvizsgálnunk, hogy ezek a síkok milyen részekre osztják az gúlát, mert ugyanilyen részek keletkeznek a , és gúlákban is. A hat élfelező merőleges sík közül három ‐ , és ‐ nem metsz bele az gúlába, hanem megegyezik annak egy-egy lapsíkjával. A másik három sík viszont ‐ ezek éppen az , és élek felező merőleges síkjai ‐ belemetsz a gúlába. Ezen síkok mindegyike átmegy -n, az háromszög egyik csúcsán, valamint a csúccsal szemközti él felezőpontján. A síkok tehát az háromszöget a 2. ábrán látható módon 6 db egybevágó kis háromszögre osztják. Ezért a síkok az gúlát 6 db egybevágó gúlára bontják. Mindegyik gúlának csúcsa az pont, ezzel szemközti lapja pedig az iménti kis háromszögek egyike.
2. ábra Ily módon az tetraédert az élfelező merőleges síkok db egybevágó gúlára vágják szét. Mivel az egységnyiélű szabályos tetraéder térfogata , ezért az egyes részek térfogata: . |