A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A kockát hatszögben metsző síknak a kocka minden lapját metszenie kell. Ugyanakkor a sík egyik lapnak sem metszheti két átellenes élét, mivel akkor az adott laphoz a másik két élben csatlakozó lapok közül az egyiket nem metszené. A sík metszetvonala tehát minden lapon szomszédos éleket metsz. Így a kocka palástja kiteríthető az ábrán látható módon úgy, hogy a metszetvonalnak a pontok közti töröttvonal feleljen meg. Ez a töröttvonal nyilván akkor a legrövidebb, ha megegyezik a szakasszal. Most már csak azt kell megvizsgálnunk, hogy az ennek megfelelő hatszög síkhatszög-e.
Megmutatjuk, hogy ez a hatszög (a pont helyzetétől függetlenül) valóban síkhatszög. A szerkesztésből következően a hatszög minden egyes oldala párhuzamos a kocka egy-egy lapátlójával (a kiterítésnél ugyanis a egyenes minden éllel -os szöget zár be); az ábra jelöléseit használva, az egyes élek rendre az és lapátlókkal párhuzamosak. Az és , illetve a és lapátlók két párhuzamos síkot határoznak meg, mégpedig olyan síkokat, amelyek merőlegesek a kocka testátlójára. (Ennek az ismert állításnak a bizonyítása megtalálható pl. a "Geometriai feladatok gyűjteménye I.'' 1849. feladatának megoldásában.) Ily módon hatszögünk minden éle párhuzamos e két sík valamelyikével, ami csak úgy lehet, ha a hatszög síkhatszög, és síkja párhuzamos ezekkel a síkokkal. A hatszög síkja így szintén merőleges a testátlóra. A minimális kerületű hatszögmetszetet tehát olyan sík adja, amely merőleges arra a testátlóra, amely az adott pontot tartalmazó lap ponttal szemközti élének egyik végpontjából indul ki.
Megjegyzés. Mivel a feltételeknek két testátló is megfelel, ezért minimális kerületű hatszög is kettő van. Az ábránkon láthatótól különbözőt akkor kapjuk, ha a pontból nem a , hanem az él felé indulunk el. |