A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az általánosság megszorítása nélkül föltehető, hogy a szétdarabolandó háromszög rövidebbik befogója, Ekkor a másik befogó, a háromszög területe pedig ezért a vele egyenlő területű négyzet oldala Mivel az átdarabolás során a részek területe nem változik, ezért a háromszögből egy oldalú négyzetet kell készítenünk.
1. ábra Első lépésben téglalapot készítünk a háromszögből. Vágjuk el az középvonala mentén és forgassuk el a levágott háromszöget a körül -kal (1. ábra). Így kapjuk az téglalapot, melynek oldalai és
2. ábra Legyen a oldal -től távolságra lévő pontja (ilyen pont van, mert , az oldal -től ugyanekkora távolságra lévő pontja pedig Vágjuk el az téglalapot az egyenes mentén, a levágott háromszöget pedig toljuk el az egyenessel párhuzamosan úgy, hogy az oldal képének egyenese menjen át a ponton (2. ábra). Ha a pont képét -gal jelöljük, akkor miatt az pontok is egy egyenesre esnek, ezért az háromszög egybevágó a háromszöggel. Ha most az idomból levágjuk az háromszöget, és áthelyezzük azt a háromszög helyére, akkor a derékszögű négyszöget kapjuk. Ez utóbbi viszont négyzet, mert területe az egyik oldalának a négyzetével egyenlő: Az eljárás során az eredeti háromszöget valóban négy részre vágtuk, mert a három vágás egyike sem metszi át a korábbiakat. A négy rész látható a 3. ábrán. Ezzel a feladatot megoldottuk.
3. ábra Megjegyzések. 1. A megoldásban leírt módszerrel tetszőleges és oldalú téglalapból oldalú négyzetet tudunk készíteni. Mivel pedig tetszőleges háromszög könnyen átdarabolható téglalappá, ezért lényegében bebizonyítottuk azt a tételt, hogy egyenlő területű háromszögek véges sok lépésben átdarabolhatók egymásba. Ez speciális esete Bolyai Farkas tételének, mely szerint egyenlő területű sokszögek véges sok lépésben átdarabolhatók egymásba.
4. ábra 2. A 4. ábra azt mutatja be, hogy a feladat csuklós átdarabolással is megoldható, avval az elvvel, amellyel H. Steinhaus, Matematikai Kaleidoszkóp c. munkájában (magyarul: Gondolat, Budapest, 1984, 9‐10. oldal) a szabályos háromszögre oldja meg az itt vizsgált feladatot. Bármelyik pontba teszünk egy-egy csuklót az , , , pontok közül, ezek együtt tartják a darabot, és a részek -os elforgatásaival az háromszög átrendezhető a négyzetbe.
|