Feladat: Gy.2416 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1987/december, 453. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Nevezetes azonosságok, Magasabb fokú diofantikus egyenletek, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1987/május: Gy.2416

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Ha 2n+1=ak, akkor a bal oldal páratlan és így a is az. Mindkét oldalból 1-et kivonva a jobb oldal az ismert azonosság szerint szorzattá alakítható :

2n=ak-1=(a-1)(ak-1+ak-2+...+a+1).

A kapott összefüggés szerint egy 2-hatványt pozitív egész számok szorzataként írtunk fel. A számelmélet alaptétele szerint ez csak úgy lehetséges, ha maguk a tényezők is 2-hatványok. Mint láttuk, az a páratlan, a jobb oldal második tényezője tehát k darab páratlan szám összegeként ugyanazt a maradékot adja 2-vel osztva, mint a k. Ez a tényező a feltétel szerint nagyobb az egyetlen páratlan 2-hatványnál, az 1-nél, így ha 2-hatvány, akkor a k-nak párosnak kell lennie. Az ak tehát négyzetszám, ak2=b -nek a négyzete.
Egyenletünk ekkor a lényegesen egyszerűbb
2n+1=b2
alakot ölti, ahol b páratlan. Ismét szorzattá alakítva
2n=(b-1)(b+1),
azaz korábbi meggondolásunk szerint b-1 és b+1 is a 2 hatványai. Mivel 2-hatványok különbsége osztható a kisebbikkel, a (b-1) olyan páros 2-hatvány, amely a 2-nek osztója: ez csak a b-1=2 esetben lehetséges.
Ekkor b=3,b2=9, ami 23+1 alakú, így a feladatnak ‐ az egyetlen ‐ megoldását kapjuk.
A 2n+1 tehát csak az n=3 esetben lesz egy pozitív egész szám ‐ a 3 ‐ egynél nagyobb egész kitevőjű hatványa.